1797-1798 A |
1802 B |
1802-1803/1805 B |
|---|---|---|
Lilim! tsoport öröm között
Töltöm most éltemet
Szívembe bú nem költözött,
Nem fojt az engemet.
Se könnyeket nem hullatok,
Se nem sohajtok, jajgatok.
A’ tiszta boldogság maga
Felkent fejemre űlt
A’ szent barátság’ tsillaga
Egemre fel derűlt:
De kedvem egybe sem lelem;
Mert nints az én Lilim velem!
Ha nints az én Lilim velem
Mi nékem a’ Világ?
Gyakran zokogva képzelem
Hogy az halál ki vág.
Az élet’ édessége mi?
Mit érsz Öröm? ha nints Lili.
A’ szem fül és egyéb tagok
Mulathatnak talám
Igen, de szív nélkűl magok
Gyáván örűlnek ám.
Tudod pedig, szép Rózsa-szál!
Szívem tsupán te nálad áll.
Te bírod, azt tudod magad
Szép Lilla! szívemet
Azért te is helyette add
Tserébe Szívedet.
Enyím maradjon, semm[...]
Tsak a’ tiédet add nekem.
| Ollyan szerencsés több van é?
Van é? ’s ha van Ki a’?
Nincs, Cipri, nincs... De kémlel itt
Néhány irígy – csitt, Cipri, csitt!
Ne szólj te erről senkinek,
Mi sem szóllunk, mi se’;
Hogy a’ Világ’ irígyinek
Vakúljon a’ szeme.
Mi majd, ha boldog czélt lelünk,
Tenéked oltárt szentelünk.
Én Téji versbe foglalom
Érzékeny éneked’,
’S mellettem e’ szép angyalom
Hárfázni fog neked.
Így kötnek öszve új csomók.
’S mi lesz LILIM’ jutalma? – Csók!
|
LILIM! csoport öröm között
Töltöm most éltemet.
Szívembe bú nem kőltözött,
Nem rág az engemet.
Sem könyveket nem hullatok,
Sem nem sohajtok, jajgatok.
A’ szent barátság’ csillaga
Egemre felderűlt,
A’ tiszta boldogság maga
Felkentt fejemre űlt:
De kedvem’ egybe’ sem lelem,
Mert nincs az én LILLÁM velem.
Ha nincs az én LILIM velem:
Mi nékem a’ világ?
Sokszor magamban képzelem,
Hogy az halál kivág.
Az élet’ édessége mi?
Mit érsz öröm? ha nincs LILI. –
A’ szem, fül, és egyéb tagok
Múlathatnak talám:
Igen, de S z í v nélkűl magok
Gyarlón örűlnek ám.
Tudod pedig, szép Rózsaszál!
Szívem csupán te nálad áll.
Te bírod, óh tudod magad,
Szép LILLA! szívemet:
Azért Te is helyette add
Cserébe’ szívedet.
Enyím maradjon, semmi sem!
Csak a’ tiédet add nekem.
De mit könyörgök illy nagyon
Galambi szívedért?
Úgyé, hogy az nálam vagyon
Cserébe szívemért?
Nohát, ha megvan, a’ mi kén:
Többé nem is terhellek én. –
Ha már enyím Az, a’ kié
Vagyok, szólj C i p r i a !
Ollyan szerencsés több van é?
Van é? ’s ha van, Ki a’?
Nincs, C i p r i , nincs ... De kémlel itt
Néhány irígy – csitt, C i p r i , csitt!
Ne szólj te erről senkinek,
Mi sem szóllunk, mi se’:
Hogy a’ Világ’ irígyinek
Vakúljon a’ szeme.
Mi majd, ha boldog czélt lelünk,
Tenéked oltárt szentelünk.
Én T é j i versbe foglalom
Érzékeny éneked’,
’S mellettem e’ szép angyalom
Hárfázni fog neked.
Így kötnek öszve új csomók.
’S mi lesz LILIM’ jutalma? – Csók!
|