1795 A |
1796 előtt/? B |
1802-1804/1805 B |
|---|---|---|
A’ mint beszéll Trattner, Patzkó,
Most jött ki eggy Istória. –
Nem jó benne, mondja Latzkó,
A’ sok Teketória,
Ha Semminél több Valami,
Tsak Probatio Calami,
Mind az a’ mi!
M’ért nem forgott hasznosabba’,
A’ mi vólna szűkséges,
Nintsen az egész Darabba’
Eggy Versis idvességes.
Sok vágott nyelvű Mátyás itt,
A’ ki olvassa MátyasIt,
Tsak, tsak ásitt.
Mind szerelmes és szúrdaló,
Sok ostobát megsérte,
Eggy két itsze borra való
Kár eggy tökfőtől érte.
Jobb vólna addig aludna,
Vagy Verset írni ne tudna,
Ne hazudna.
Így gúnyolák sok Zoilok
Érdemidet a’ porba,
Fel vólt húzva mérges nyilok
Nyelvek végénn eggy sorba,
Mellyeket az Esztelenek
Az Okosoknak ellenek
Hegyeztenek.
Én pedig a’ Szebb Lelkekkel
Te melletted kikeltem
És nagy Nevednek ezekkel
Zőld borostyánt szenteltem.
Magam utánnad azomba
A’ Parnasszusi Templomba
Mentem nyomba.
Verseidről azt ítélem,
’s Mások is úgy ítélnek;
Hogy azokba eggyütt vélem
Eggy nagy Lelket szemlélnek.
Maga a’ Tsók méltó vólna,
Hogy minden Szép rád hajolna,
Megtsókolna! –
| […]mint mondják ki jött Patzkó Préssén eggy Istória
[…]em jó benne úgymond Latzkó. A sok Teketoria
Ha semminél több valami Csak probatio Calami. Mind az a’ mi.
2. Mért nem forgott hasznosabba A mi volna szükséges
Nintsen az egész Darabba Eggy vers is idvességes
Sok vágott nyelvű Mátyás itt A ki olvassa Mátyásit Tsak tsak ásít
3. Mind szerelmes és szurdaló – Sok Ón-fejűt-meg sérte
Eggy két ittze borra való. Kár az – kegyestől értte
Jobb volna addig aludna. Vagy verset írni ne tudna. Ne hazudna
4. Igy gunyolák sok Zoilok. Erdemidet a porba. Fel volt húzva tompa nyilok
Nyelvek végén eggy sorba. Mellyeket az esztelenek. Az okosoknak ellenek Hegyeztenek
5. Én pedig a szebb lelkekkel Te melletted ki keltem. És nagy nevednek ezekkel
zöld borostyánt szenteltem. Magam utánnad azomba. A Parnasszusi templomba Mentem nyomba.
6. Verseidről azt itélem s Mások is úgy itélnek
Hogy azokba eggyütt vélem Eggy nagy lelket szemlélnek
Maga a Tsók méltó volna. Hogy minden Szűz rád hajolna
Meg tsókolna
| (Töredék egy Levelemből, mellyet Mátyási Úrnak 1794 ben írtam.)
A’ mint mondják, kijött Patzkó’
Préssén eggy Istória,
Nem jó benne úgy mond Latzkó,
A’ sok teketória,
Ha semminél több Valami,
Tsak probatió Calami,
Mind az, a’ mi.
Mért nem forgott hasznosabba’,
A’ mi vólna szükséges,
Nintsen az egész Darabba’
Egy vers is idvességes:
Sok vágott nyelvű Máttyás itt,
A’ ki olvassa Mátyásit,
Tsak, tsak ásít.
Mind szerelmes, és szúrdaló,
Sok – ón Fejűt – megsérte,
Egy – két ittze borra való
Kár az embertől érte;
Jobb vólna addig aludna,
Vagy verset írni ne tudna,
Ne hazudna. –
Így gúnyolák sok zoilok
Érdemidet a’ porban,
Fel vólt húzva tompa Nyilok
Nyelvek’ végén egy sorban,
Mellyeket az esztelenek
Az okosoknak ellenek
Hegyeztenek.
Én pedig a’ szebb lelkekkel
Te melletted kikeltem,
És nagy nevednek ezekkel
Zőld borostyánt szenteltem:
Magam utánnad azomba
A’ Parnasszusi Templomba
Mentem nyomba.
Verseidről azt ítélem,
’S mások úgy ítélnek:
Hogy azokban eggyütt vélem
Vídám lelket szemlélnek;
Maga a’ TSÓK méltó volna,
Hogy minden Szűz rád hajolna,
Megtsókolna.
|