1794 A |
1794 A |
1795 B |
1796 B |
---|---|---|---|
Vélnéd hogy a’ nyalkánn pirosló sodoma
A leg jobb gyümöltsök szép paraditsoma
Pedig ha scarláttya szádba ketté válik
Várt gyönyörüséged mind hamuvá valik
Gyakran a’ mennyei illatú epernek
Apró levelei közt kigyók hevernek
Ne higgy a’ hozzája tsalogató partnak
Ne véld hogy sikamló hantyai meg tartnak
A sziv igen szoross hellyre vagyon zárva
Az abrázat sokra forditható lárva
Söt még a’ beszéd is egy olly tsalható jel
Hogy minden szándékot palástolhattz ezzel.
Söt a mosojgó száj a’ vigyorgó szemek
Egy ártalmas lelket fedezö tetemek
Söt mit mondok vagynak ojjatén Judások
A kiknek halálra árúl tsókolások
Oh Jupiter ha már a’ hamis arannak
Illy tiszta jelei ’s bizonysági vannak
Ugyan hát a’ hamis szivű, rossz embernek
Testinn illyen jegyek miért nem hevernek
Külömbenn ki millyen portékakat árul
Azoknak jutalma mind magára hárul.
| 5. Vélnéd hogy a’ nyalkán piroslo Sodoma
A’ leg jobb gyűmőltsők szép Paraditsoma
Pedig ha Scárlátja szádba ketté válik
Várt győnyőrűséged mind hamuvá válik
Gyakran a’ mennyei illatu epernek
Apro levelei kőzt kigyok hevernek
Qui legitis flores, et humi nascentia fraga,
Frigidus o pueri fugite hinc latet angvis in herba.
Virgil.
Ne hidj a’ hozzája tsalogato partnak
Ne véld hogy sikamlo hantjai meg tartnak.
Parcite oves nimium procedere non bene ripae
Credito: ipse aries etiam nunc vellera siccat.
Virgil.
10. A’ Sziv igen szoros hellyre vagyon zárva
Az ábrázat sokra fordithato lárva.
Sőt még a’ beszéd is olly edgy tsalhato jel,
Hogy minden szándékot palástolhattz ezzel.
Sőt a’ mosolygo ’s a’ vigyorgo szemek,
Edgy ártalmas lelket fedező tetemek.
Sőt mit mondok vagynak olly álnok Judások
A’ kiknek halálra árul tsokolások.
15. „Oh Jupiter ha már a’ hamis arannak
„Illy tiszta jelei ’s bizonysági vannak
„Ugyan hát a’ hamis rosz szivű embernek
„Testén illyen jegyek miért nem hevernek”
Euripides in Medea: O Jupiter etcet.
Kűlőmben ki millyen portékákat árul
Azoknak jutalma mind magára hárul.
Seneca. Tragoedus in Medea: Redit in auctore[m] scelus.
| Vélnéd hogy a’ nyalkánn pirosló Sodoma
A leg jobb gyümöltsök szép paraditsoma
Pedig ha almája szádba ketté válik
Várt gyönyörködésed mind hamuvá valik
Gyakran a’ mennyei illatú epernek
Apró leveli közt kigyók is hevernek
Ne higgy a’ hozzája tsalogató partnak
Ne véld hogy sikamló hantyai meg tartnak
A sziv igen szoross hellyre vagyon zárva
Az abrázat sokra forditható lárva
Söt még a’ beszéd is eggy olly tsalható jel
Hogy minden szándékot palástolhattz ezzel.
Söt a mosojgó száj a’ vigyorgó szemek
Egy ártalmas lelket fedezö tetemek
Söt mit mondok vagynak ojjatén Judások
A kiknek halálra árúl tsókolások
Oh Jupiter ha már a’ hamis arannak
Illy tiszta jelei ’s bizonysági vannak
Ugyan hát a’ hamis szerű, rossz embernek
Testinn illyen jegyek miért nem hevernek
Külömbenn ki millyen portékakat árul
Azoknak jutalma mind magára hárul.
| Vélnéd, hogy a’ nyalkán pirosló Szodoma
A legjobb gyümőltsök szép paraditsoma:
Pedig ha almája szádba ketté válik,
Várt gyönyörűséged mind hamuvá válik.
Gyakran a’ kázsia illatú epernek
Apró leveli közt kígyok is hevernek:
Ne hidj a’ magához tsalogató partnak,
S ne véld hogy sikamló hantjai meg tartnak.
A szív igen titkos helyre vagyon zárva,
Az ábrázat sokra fordítható lárva
Sőt még a’ beszéd is eggy olly tsalható jel,
Hogy minden szándékot palástolhatsz ezzel
Sőt a mosolygó száj s a’ vigyorgó szemek
Eggy ártalmas lelket fedező tetemek
Sőt mit mondok? vagynak ollyan tsókolások,
Mellyekkel tisztelnek árúló Júdások.
Óh Jupiter! ha már a hamis arannak
Olly tiszta jelei és próbái vannak:
Ugyan hát a’ gonosz erkőltsű embernek
Testén illyen jegyek miért nem hevernek?
Különben ki millyen portékákat árúl,
Azoknak jutalma mind magára hárúl.
|