1794 A |
1794 A |
|---|---|
Mikor Prometheus a’ meg készittetett
Sarból ki gyurta az emberi nemzetet
Egy estve a’ vidám mulato Istenek
Vatsorára az ö hazához mentenek
Mikor már keresztet tettek sok kantsora
Muhejébe mentek ök konkoktziora
’s Ottann nézegetven a’ kész embereket
Tsudálták Isteni formájú képeket.
Hát egyszer eszébe a’ jut egy Istennek
Hogy egy tréfás mássát kék tsinalni ennek
Rá hadja az egész kompania ’s végre
Köröm hegyig isznak nagyobb erösségre
Mindenik el kezdi a’ vizess sárt gyúrni
Az el készűlt masszát egy halmazba turni
Elösször is Vulkán a’ képit meg mássza
Mindenütt ott marad szurtos kulimassza
Mellyet hogy meg köpött Vénus utállással
Két szem fejérlett ki tsalfa vigyorgással
Kezét Merkurius frissebbre drotozta
’s Enyves Tolvaj irral öszve firnatzoszta
Apollo be hinté hegedű gyantával
’s Ejtzakákat gyözö kanaforiával.
Mikor el készűltek benne a’ tetemek
A patkánn állott már ez a’ ditsö remek
Prométheus Lélek felöl gondolkozott
Egy nagy tsomo lélek fótot elö hozott.
De ki igen vastag ki meg igen lenge
Ki igen durva volt ki meg igen gyenge
De mind tzikkejenként még is öszve szette
’S ekképp a’ setétbe összve ötögette
Végre meg bellelte a’ majom lelkével
Egy végböl hasitott vekony velezzével
Azért olly találos azért tud követni
Azért nem tud soká egy hejbe ülhetni
Azért lett kenyere világon jártába
A fódozni valo serpenyö ’s eszkába
Azért henyélkedik tellyes életeben
A szurtos gratiák tzondor kebelebenn
Azért van hogy néki leg édesb nyúgalom
A hajnalig pengo hegedú ’s tzimbalom
Azért tudta vinni a’ lopást annyira
Azért ragad minden enyves ujjaira
Azért tud masoknak jövendőt mostani
Allapottyok felöl szerentsét mondani
Ezért kedves munka a’ tapasztás nála
Mert néki is első lételt e tsinála
Eppen ott sétál eggy én ha illy mazurnak
Nem látnám itélnem egy szárnyas Merkúrnak
Meg szollitom, megálly! nem felel ra, hahó
Nem addig van ám a’ fekete Faraho
Most már el sillyetek utánna futtatok
Rolla hát többet nem historizálhatok.
| 1. Mikor Prometheus a’ meg készittetett
Sárbol ki gyurta az emberi Nemzetet
Edgy estve a’ vidám mulato Istenek
Vatsorára az ő házához mentenek
Mikor már kereszt et tettek sok kantsora
Műhelyébe mentek ők konkoktziora
Ottan nézegetvén a’ kész embereket
Tsudálták Isteni formáju képeket
5. ’s Hát edgyszer eszébe a’ jut edgy Istennek
Hogy edgy tréfás mássát kén tsinálni ennek
Rá hadgyja az egész Compánia ’s végre
Kőrőm hegyig isznak nagyobb erősségre
Mindenik el kezdi a’ vizes sárt gyurni
Az el készűlt massát edgy halmazba turni
Előszőr is Vulcán a’ képét meg mássza
Mindenűtt ott maradt szurtos kulimássza
Mellyet hogy meg kőpőtt Vénus utálással
Két szem fehérlett tsalfa vigyorgással
10. Kezét Mercurius frissebre drotozta
’s Enyves tolvaj irral őssze firnátzozta
Apollo bé hinté hegedű gyantával
’s Éjszakákat győző kanaforiával
’s Mikor el készűltek benne a’ tetemek
’s A’ padkán állott már ez a’ ditső Remek
Prometheus Lélek felől gondolkozott
Edgy nagy tsomo Lélek fotot elő hozott
De ki igen vastag ki meg igen lenge
Ki igen durva volt ki meg igen gyenge
15. De mind tzikkelyenként még is őssze szedte
’s Ekkép a’ setétbe őssze őtőgette
Végre meg béllelte a’ Majom Lelkével
’s Edgy végből hasitott vékony velezzével
Azért olly találos azért tud kővetni
Azért nem tud soká edgy helybe űlhetni
Azért lett kenyere világon jártába
A’ fodozni valo serpenyő ’s eszkába
Azért henyélkedik tellyes életében
A’ tzondor Grátiák tzudar kebelében
20. Azért van hogy néki leg édesb nyugalom
A’ hajnalig pengő hegedű ’s tzimbalom
Azért tudta vinni a’ lopást annyira
Azért ragad minden enyves ujjaira
Azért tud másoknak jővendőt mostani
Állapotjok felől szerentsét mondani
Ezért kedves munka ’a tapasztás nála
Mert neki is első lételt e tsinála
Éppen itt sétál edgy én ha e Mazurnak
Nem Látnám itélnem edgy szárnyas Mercurnak
Meg szollitom. meg álj! nem felel rá. ha ho!
Nem addig van ám a’ Fekete Faraho.
|