HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Batsányi János művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Az Európai Hadakozásokra. (Juniusban, 1792.)
Szomorú a’ lelkem. Még alig derűle*
<...> derűle
Víg napom; ’s im’ újra homályba merűle. –
Iszonyú jövendő! rémíttő képzések!
Ah! mit hoznak reánk a’ bús végezések?
Mit szülhetnek e’ sok kínos küszködések,
Tüzes villongások, dühös vérengzések? –
Fel-ébred a’ Világ halálos álmából?
’S ki-fejtendi magát szolgai jármából?
Avagy, Századunknak örökös tsúfjára,
Le-dől a’ Szabadság’ most-emeltt óltára? – –
Illy bizonytalanság’ kétes örvénnyében
Hányattatik elmém méltó félelmében!
Kebelembe folynak bánatom’ árjai,
’S önként zengni kezdnek lantomnak húrjai! –

__________
Új szélvészek jőnek Éjszak’ tengelyéről,
Hogy el-űzzék Napunk’, borongó Egéről. –
Fel-kelnek a’ Népek Békesség’ öléről,
Hogy egymást el-verjék hazájok’ főldéről!
Mint a’ dühös Medvék éhes barlangjokból,
Úgy mennek egymásra el-hagyott honnyokból;
’S ezer halált szórván kegyetlen markokból,
Koporsót tsinálnak egész országokból! –
Természetnek Attya! ki e’ főld’ színére
Helyhetéd az Embert élet’ ösvénnyére
’S tsak az egy Szeretet’ édes érzésére
Gyúlasztván, botsáttád szabad tetszésére:
Mitsoda végzések zavarták űgyünket,
Várasokra osztván nyomorúltt Nemünket?
Azért gyűjtöttek-e eggyüvé bennünket,
Hogy itten bővebben onthassuk vérünket? –
Míg ki nem kőltözött erdők’ homállyából,
Vétkezett az Ember szokott vadságából;
De, ha-mi gonoszt tett tudatlanságából,
Leg-alább nem tette el-szántt szándékából.
Most főbb ditsősségét abban helyhezteti,
Ha gyilkos fegyverét vérben feresztheti!
Mert, ember-társait ha bőven vesztheti,
A’ meg-bódúltt Világ Vitéznek hírdeti! –
Büszke, gyarló Ember! – hová visz vaks[...]*
[A lap széle sérült, több sor vége hiányzik.]
Miként bitangolod ditső méltóságod! –
Abban lehet-e hát minden bóldogságod,
Hogy-ha Vérségidet sír-halomba vágod?
Tudgyad, oh balgatag! hogy az Ész’ mivé[...]
Van érdem, ’s a’ Szívnek munkás erkőltséb[...]
Vitézség, a’ Haza’ serény védelmében,
Nem a’ győző karban, nem a’ vad elmében. –
Tsalatkozott Népek’ fel-lázzadtt Vezéri!
Tí-miattatok foly ennyi Ember’ véri!
De oh! lessz olly idő, melly azt vissza-kéri,
Ha az Élet’ Ura munkátokat méri! –
Nints Isten? – Nints, a’ ki vígyázna reátok,
Dühös vakságtokban tán azt gondollyátok? –
[...]em dőlhet-le porba, mint-hogy nints bírátok,
[...]emzetek’ átkával terheltt koronátok? –
Hah! hogy-ha érttzé vált kegyetlen szívetek,
’S nints emberi érzés már többé bennetek:
Tekéntsetek-körűl, Vakok! ’s reszkessetek;
Nem állhat már soká meg-rendűltt széketek!

____________________
Így önté-ki szívem méltó fájdalmait,
Így zengeté Múzsám lantyának húrjait;
[...]időn egyszer-’s-mind ím’ e’ szörnyű hír jöve,
[…] úgy tsapa-le reám, mint az Ég’ mennyköve:
[...]ogy a’ Természetnek ama’ fő remeke,
Királyok’ példája, Ditsősség’ gyermeke,
Szaniszló – Népének újra-szülő Attya –
Két Erőszakosnak léve áldozattya!
Eggyik el-áltatván tsapodár szavával,
Másik új rabságra veté, Országával!” –
Oh, Emberi Nemzet’ egy méltó bálvánnya,
Szabadság! Egeknek leg-szebb adománnya!
Oh Hazám! – –
Oh Népek! mi lessz belőlletek?
Hát így játszhatnak-e mindenkor vélletek
Így játszhassanak-e leg-főbb kíntsetekkel?
’S tí Egek! hát tí ezt tűrve néznétek-el?
Hah! nem változhatik a’ Természet’ rendi;
Illy bűn a’ bűntetést el nem kerűlendi! – *
Auf Regenten und Staaten hat die Natur nicht ... rechnet; sondern auf das Wohlsegn Der Menschen ... ihren Reichen. Jene büssen ihre Treuel und Unver… langsamer, als sie der Einzelne büsset, - - zulezt a… büsset es der Staat und sie mit desto geführlicher… S..rze. In alle diesem zeigen sich die Gesetze … Wiedervergeltung nicht anders, als die Gesetze der … ...gung bey dem Stofs des kleinsten physisehen Kö… und der höchste Regent Europa’s bleibt den n… gesetzen des Menschengeschlechts sowohl unter… als der Geringste seines Volks. Sein Stand ver… bloss, ein Handshalter dieses Naturgesetze zu se… bey seiner macht die er nur durch andere Mensch… auch für andere Menschen ein wi??? und gütig… schengett zu werden. - Verum??? und Billig… ein dauren; da Unsinn und Thorheit sich und … de vergüsten. - Ideen zur Philosophie der schichte der Menschheit von I. G. Herder. Im III. ...