56. l. Levél. Sz. Jóbi Szabó Lászlóhoz.
a) A téli, vagy farsangi múlatságok, Budánn, az országháza’ palotájiban szoktanak tartatni.
b) Lásd az 1791-dik eszt. 67dik törvényszakaszt. Annak és a’ köz dolgok’ akkori folyamattyának isméretétől függ ezen sorok’ értelme-is.
c) Tzélozás Lycurgusra és Numára. Lásd mind a’ kettőnek életét Plutarchusnál.
d) A’ mint ezt t. i. akkor némelly rossz-akaratú ’s a’ Magyaroknál-is tsak* Magyarok<...>|nál-is| <...> |<...>| <...> tsak [Sor fölötti javítások.]
önnön magokhoz képest itélő ’s idegen (ausztriai német) Írók* |(ausztriai német)| Írók [Sor fölötti betoldás.]
nagyon óhajtották és gúnyolva jövendőlték vala!
e) Itt különösebben azok az egynéhány buzgó hazafiak értetődnek, a’ kik azon időtájban a’ Szerzővel már több esztendőktől fogva barátságosan öszvedolgozván, a’ hazai nyelv’ és tudományosság’ elővitelénn, ’s ez által a’ nemzeti lélek’ felébresztésénn, eggyesített erővel és akarattal igyekeztek, iparkodtak, és nyomtatásra szántt apróbb munkájikat hozzá Kassára bekűldötték, hogy ott, a’ Magyar Múzeumban (mint annak Szerkeztője ’s Kiadója) közre botsátthassa.
f) Ányos Pál, Kreskai Imre, Versegi Ferentz, Virág Benedek, több más érdemes m. Írókkal eggyütt, – mind Első Remete Szent-Pál’ szerzetes rendéből valának.