Esthajnal’ ékes tsillaga!
Szépen ragyogsz te nyúgotonn.
Felötlöd a’ felhők közűl fürtös fejed’,
És láttatos lépésekkel jársz halmodonn.
’S ditsően lépdegelve jársz a’ hegytetőnn.
*[Utólag a két verssor közé szúrva. A beszúrt sor és a mellette jobbra lévő újabb variáns tintaszíne és írásképe különbözik.]
mégy-el halmodonn.
Mire nézsz-le a’ térségben? –
|El|
*[Sor fölötti betoldás.]
Letsendesedtek már a’ háborgó szelek.
A’ hegypataknak árja távúlról zuhog.
<A’ tenger’ ordíttó hullámai>
A’ meszsze kősziklá<knak oldalinn> körűl
*[Sor fölötti javítás.]
Dőlöngnek a’ <vizek’> |tenger’|
*viz[…] [Átírással javítva. Sor fölötti javítás.]
dagályos habjai.
A gyenge szárnyaikra keltt estvélyi
*[A „keltt” szó után két ceruzás függőleges vonal áll, az „estvélyi” szó kezdőbetűje ceruzával „E”-re javítva.]
kis legyek
Donogva járnak a’ mezőben.
Mire nézsz-le, szépséges világ?
De te mosolyogsz, ’s tovább haladsz.
Örvendve vesznek tégedet körűl
És megferesztik a habok
*habo[.] [Átírással javítva.]
Hajadnak ékes fürt<y>eit.
Eredgy, szelíd súgár!
Kellyen-fel
*[..]llyen-fel [Átírással javítva.]
Osszián’ elméjének világa!
És íme! Kél <is már> egész erőben.
Látom kimúltt <...> barátimat.
Lóra’ mezejére gyűlnek-öszve, szinte mint
A’ rég időknek napjainn.
Úgy <jön> |érkezik| <mint egy nedves köd-oszlop> |<jő> Fingál, mint eggy vizes ködoszlop<;>|
*[Sor fölötti javítás.]
<Fingál előttök.> |Körűlle vagynak hősei.|
*[Sor fölötti javítás.]
Nézd ott az énekes fő Bárdokat:
Az ősz Ullínt! a’ deli Rínót! <...> ’s Álpínt, az ő
Édesdeden zengő szavával!
’S hallyad Minóna’ bús panaszszait!
Miképpen elváltoztatok, barátim,
Azólta, hogy, Szelma<b… egygyütt> öröm-ünnepinn
<Vígan lakozván, ’s>
*[A lehúzott rész szaggatott vonallal aláhúzva, ez azt szokta jelenteni, hogy a költő mégis a lehúzott változat mellett marad – de a sor fölötti javítás nem lett lehúzva.]
|Egygyütt valánk, <’s ott> és| versent énekelve<n>
*énekelve<n> [Az „n” betű s az előtte lévő „é”-ről az ékezet lehúzva, de az átjavított rész szaggatott vonallal aláhúzva, mely a javítás visszavonását jelenti.]
Egymással úgy vetélkedénk, <mint a’ tavasz’>
<Szellőji, mellyek a’ dombok körül koválygnak> |<Mint a’ tavasz’> szellőji, mellyek a’ dombok körűl|
*[Sor fölötti javítás.]
<És
*[...] [Átírással javítva.]
<...> váltva hajtogattyák a’ suhogó füvet> |<A’ lomb körül> Koválygva lengedeznek, ’s váltva hajtogattyák|
*[Sor fölötti javítás.]
A’ tsendesen suhogó fű’ szálait.
*[Két sor közé utólag beszorítva.]
*[A fenti, sokszor átjavított rész mellett # jel, a lap szélén 90 fokkal elfordítva a szöveg tisztázata áll, két változatban.]
<Egymással úgy vetélkedénk,
Mint a’ tavasz’ szellőji, mellyek
A’ domb körűl koválygva lengedeznek
És váltva hajtogattyák a’ suhogo füvet.>
Vígan lakozván, ’s versent énekelvén
Egymással úgy vetélkedénk, mint a’ tavasz’
Szellőji, mellyek a’ dombok körűl
Koválygva lengedeznek, ’s váltva hajtogattyák
A’ tsendesen suhogó fű’ szálait.
Minóna lépe<tt> <most elő, v[agy] előnkbe járúlt> |fel, ’s előnkbe járúlt<,>|
*[Sor fölötti javítás.]
Szépsége’ tellyes ékiben; <de
*[...] [Átírással javítva.]
bánatos> de bús
Artzával, és leszegett nedves szemekkel.
<Terjedező> Nehéz
*
nehéz [Átírással javítva.]
hajának |rengő|
*[Sor fölötti betoldás.]
fürt<y>eit
A’ szél lebegteté, melly a’ halom<ról felől> felől
Tsapongva <száll> |<...>| |<jött>| |<jött vala>| |<jő>|
*[Sor fölötti és alatti javítások.]
<felénk fújdogalt> zúg vala
’s koronként változott.
*[Utólag a két sor közé írva. Nem dönthető el egyértelműen, hogy a fölötte vagy az alatta lévő sorhoz tartozik a betoldás.]
Bánat fogá-el a’ Vitézek’ szíveit, <Elszomorodának> |Megilletődtek|
*[Ez s a következő is sor fölötti javítás.]
<a’ Vitézek’ ...> |szívei|
*[Az átjavítgatott rész az előtte lévő sortól függőleges hullámvonallal elválasztva – feltehetőleg a vonal előtti rész variánsa, esetleg betoldott, utána következő sor lenne.]
Mihelyt szavának hangja zengni |<megzendűl>| kezd vala.
*kezdvala [Függőleges vonallal különválasztva.]
<Gyakorta látták ők Szalgárnak sírkövét,
<’S azon setétlő szűk lakóhelyet,>
<Hol |<És>| a’ fejér mellyű szép
*[A lehúzott szó szaggatott vonallal aláhúzva, így érvénytelenítve a lehúzást.]
Kolma’ nyugodott |nak lakhelyét|
*[Sor fölötti javítások.]
>
És a’ fejér mellyű szép Kolma’ setét lakóhelyét>
Gyakorta látták ők Szalgárnak sírkövét,
’S ezen setét <és szűk> lakóhelyet,
Hol a’ fejér-mellyű szép Kolma nyúgodott,
Egyedűl hagyatván a’ hegyenn
Szalgár megígéré, hogy eljövend:
De már leszállt az éj körűl-belől. <v[agy] körös-körűl.>
Hallyátok a’ szép Kolma’ bánatos szavát,
Egyedűl hagyatva ülvén a’ hegyenn!
Kolma.
<Éjtszaka van>; <’s> |Leszállt az éj;|
*[Sor fölötti javítás.]
egyedűl vagyok,
E’ fergeteges dombonn magamra hagyva.
<Süvöltve zúg> |Ordítt, sü<...>|
*[Sor fölötti javítás. A lehúzott rész átírással javítva, de az eredmény olvashatatlan.]
a’ szél a’ hegyekenn.
Szakadva
*[...] [Átírással javítva.]
omlik a folyónak árja
A’ kősziklák |áról|
*[Sor fölötti betoldás.]
közül
Nints semmi hajlék, melly megmentsen engem
A’ zápor-essőtől, – egyedűl hagyatván <ülvén>
E’ fergeteges <tetőnn.> dombonn.
Jer már elő, hold,
*[A vessző felkiáltó jelből javítva.]
fellegidből!
Jelennyetek-meg, éjnek tsillagi!
<Vezessen engem valamelly fénysúgár oda,> |Vezessetek oda fényetekkel|
*
[Sor fölötti javítás.]
<Hol most, vadászat utánn, a’ Kedvesem pihen.>
<Hol … |a’| vadászatonn
*vadászat[…] [Átírással javítva.]
jövő |elfártadtt|
*[Sor fölötti javítások.]
Kedvesem>
<Pihenve nyugszik>
Hol Kedvesem, vadászat utánn, |vadászattól| pihenve |<...> pihen|
*[Sor fölötti betoldások.]
nyugszik
’S lehegő kopójitól
*[A szón halvány ceruzás satírozás látszik.]
kutyáitól körűlvetetve.
De nékem egyedűl kell |még|
*[Sor fölötti betoldás.]
ülnöm itt
Ezen folyó’ mohos
*
mohos folyó [A szavak sorrendjét a föléjük írt sorszámok jelölik.]
kőszála mellett.
Zúg a’ folyó, ’s a’ szél süvöltve fúj;
Nem hallhatom-meg Kedvesem’ szavát!
<Nem hallhatom szavát a’ Kedvesemnek!>
<Mit> |Hol|
*[Sor fölötti ceruzás, majd tollal megvastagított javítás.]
késik az én Szalgárom illy sokáig?
’S miért nem tellyesítti már ígéretét?
És itt van a’ zuhogó <folyó!> folyam!
Fogadád, |<Mondád>| hogy itten léssz, <ha majd> |mihelyt|
*[Sor fölötti javítások.]
leszáll az éj
Ah! hová lettél, Szalgár! <én Kedvesem? v[agy]> Szerelmesem!
*
[A felkiáltójel kérdőjelből javítva.]
Kész vagyok |valék|
*[Sor fölötti betoldás.]
én te-érted, elkerűlni atyám’ haragját, <(elhagyni atyámat-is,>
’S elhagyni éretted bátyámat-is
*[Az -is utólagos betoldás.]
a’ kevélyt!
Rég-ólta ellenkeznek |gyűlölködnek|
*[Sor fölötti betoldás.]
nemzetségeink;
<De, Ka[…]! Szalgár! mí nem vagyunk> |De mink, Szalgár, mink nem gyűlölködünk.|
*[Sor fölötti javítás.]
<Egymásnak ellenségei.> |De nem vagyunk, ô Szalgár! nem vagyunk mí|
*[Sor fölötti javítás. A mondatszerkezet hiányos maradt.]
Szűnnyél-meg, ô Szél, egy kevéssé<g>
Légy tsendesebb eggy kis korig, te
*[A te szó utólag beszúrva.]
zajos folyó! (Halgass <el>
Hadd hasson-el szavam körös-körűl,
Hogy <bújdosó szerelmesem> hallgassa meg! (Bújdosóm
’S hallhassa-meg azt az én eltévedtt Bújdosóm!
*[A két sor közé beszúrva.]
Szalgár! Kolma kiált
*[E szó ceruzával halványan lesatírozva.]
neked.
Itt a’ fa, és <itt van> a’ kőszirt |’s itt van a’ kőszikla-is|
*[Sor fölötti javítás.]
itt vagyon.
Szalgár! te Kedvesem! v[agy]
*[A „te Kedvesem! v[agy]” rész ceruzával lehúzva.]
Szerelmesem! itt vagyok.
Mit késel olly sokáig?
*[A verssor előtt „S.” (?) áll. Mivel sem aposztróf nem áll előtte, sem a nagy mondatkezdő betű nem lett kicsire javítva, elképzelhető, hogy nem betű, hanem valamiféle jelzés, talán paragrafus jel.]
Ím, felkel a’ szelíd hold.
Fénylik súgáritól a’ völgy’ folyóvize <(fénylik a’ víz a’ völgybenn)>
Szürkülnek a’ kősziklák
*A’ kősziklák szürkülnek [A szavak sorrendjét a föléjük írt számok jelzik. A mondatkezdő pozícióba került nagybetűt értelemszerűen javítottuk.]
a’ <tetőkben> hegyek<ben>’ oldalinn.
Nem látom őtet a’ tetőben.
Nem jőnek előtte kutyáji,
Hogy érkezését <már előre>
*[A lehúzott rész alá lett húzva. Más helyeken a szavak lehúzásának visszavonását szaggatott vonallal való aláhúzás jelöli.]
jelentenék.
Itt kell nekem most |<már>| veszteg ülnöm
<Itt kell egyedűl már veszteg ülnöm.>
De kik feküsznek |<...>|
*[Sor fölötti javítás.]
ott e’
*[…] […] [Átírással javítva.]
tér-helyenn?
Nem az én Szerelmesem, ’s <nem> az én bátyám-e az? <testvérem az?>
Ah,
*[Utólag a sor elé írva.]
Szóllyatok, |már|
*[Sor fölötti betoldás.]
<hozzám, oh,> Kedvesim!
Nem szóllanak; Kolmának eg<y>gyik sem felel!
Felellyetek már: ím, egyedűl vagyok;
’S <gyötrő> bú, gond emészti lelkemet!
Jaj! halva fekszenek!
Vérben feresztve vagynak kardgyaik.
Oh bátyám! bátyám!
Miért öléd-meg az én Szalgáromat?
Szalgár! miért öléd-meg az én testvéremet?
Ah, kedvesek valátok mindketten énnekem.
*[A „valátok” szó után két függőleges vonal lett húzva, a „mind” szó kezdőbetűje nagy „M”-re lett javítva s be lett toldva az „én” szó, minden javítás ceruzával. A lap jobb szélére le is lett írva (tollal) a két sorra bontott versrészlet, de több vonallal le is lett húzva:] „<Ah! kedvesek valátok Mind ketten én nekem>”
<v[agy] Szerettelek én mind a’ kettőtöket.>
Mit mondgyak én a’ tí ditséretitekre most?
Legszebb valál te, a’ dombonn, ezerek között!
Rettenetes a’ viadalban ő. |ő, a hartzmezőnn|
*[Sor fölötti betoldás.]
Szóllallyatok-meg; hallyátok szavam’;
<Hallgassatok-meg engem, oh Szerelmesim!> |Hallyátok, oh szerelmem’ tárgyai!|
*[Sor fölötti javítás.]
*[A sor előtt azonosíthatatlan jelölés vagy szó(kezdemény) áll.]
<Hallgassatok-meg, oh szerelmem’ tárgyait! gy[...]>
Némúlva hallgatnak; hallgatnak ők örökre!
*[A második tagmondat ceruzával halványan lehúzva vagy aláhúzva.]
|Némán feküsznek; elnémúltak|
*[Sor fölötti betoldás.]
Hallgatnak ők; hallgatnak ők örökre már!
Mint a’ hideg föld, <ollyanok hűltt> |úgy kihűltek|
*[Sor fölötti javítás.]
mellyeik. NB. mint a hideg fejér agyag
Oh! a’ halomnak
*[A toldalék utólag beszorítva.]
<kő>sziklájiról,
<A’ fergeteges |<zivataros>|
*[Sor fölötti javítás.]
tetőknek bértziről,>
Szóllallyatok-meg, <! szólljatok> <[...]> |halottim’| lelkei! |A’ hegytetők’ szélvészes bértziről,|
*[Sor fölötti javítások. A sor után ceruzával írt, tollal lehúzott szavak: „<halottim lelkei>”.]
<Halottim’ lelkei!>
Ah,
*[A vessző felkiáltójelből javítva.]
szóllyatok! nem félek én |rettegek,| <tí tőletek.> |meg nem rettenek|
*[Sor fölötti javítás.]
NB.
Hová menétek nyúgalomra?
v[agy] Hová menétek-el nyúgodni, Kedvesim?
Mellyik kőszikla’ |Melly kősziklának|
*[Sor fölötti betoldás.]
barlangjában lelhetem
Halottaim’ kedvelltt árnyékait? Shall I find the departed
*[Az angol szöveg nem egészen az előtte álló verssorral egy vonalban áll. Egy vonallal el van választva a verstől.]
NB.
*[Az „NB.” jelölés a sor előtt áll, nem egyértelmű, hogy mire vonatkozik. A verssor után, vele nagyjából egy vonalban két sorba írt jegyzet áll („NB. títeket”), ez sem biztos, hogy e sorra vonatkozik, lehet lapalji jegyzet is.]
Talállyam én eltűntt árnyékitok’? NB. títeket
Nem hallik a’ levegőben semmi gyenge szózat,
Melly a’ szelektől félig elkapatva
Válasz gyanánt érkezhetnék felém.
Itt ülök egyedűl <keserveimben;> mély bánatomban;
Könyvekben elázva várom a’ napot!