*[Egy zárójeles sor vastagon lesatírozva.]
Ne mea contemto lapis indicet ossa sepulero,
Provisum est, Lycio vota probante deo.
Propertius
-x-
Voltak, ’s lehetnek még időnek jártával,
Kik, a’ természetnek főbb ajándékával
’S a’ kedvező sorsnak bőv adománnyával
Birván, több jót tettek, ’s tesznek a’ Hazával:
De, kik a’ mostoha tsalárd Szerentsének
Vad mérgével tovább egyre küszködnének,
’S ér’te jobb lélekkel többet eltűrnének, –
Nintsenek, nem voltak, ’s nem-is lehetnének!
(a’ IIdik Énekből.)
-x-