HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Batsányi János művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Második Ének.
___________

IDEGEN meszsze föld’ tsendes vidékéről,
Barátod’ mostani menedékhelyéről,
Jövök, hogy sírodnál szíve’ keservéről
Zengvén, tanú legyek örök hívségéről. – –

.......
.......

„Tudván igaz szíved’ ’s szelíd emberséged’,
Tisztelt, betsűlt mindég minden Jámbor téged;
’S paizs gyanánt lévén neved, ditsősséged,
Az Irígy – elnémúlt, ’s nem árthatott néked.

Kedves régi társam’ boldogúltt árnyéka!
Imhol társad’ végső szíves ajándéka..
Maradgyon áldásban szent porod’ hajléka,
Ditsekedgyék azzal Virt’ egész tájéka.

Míg a’ Magyar Nemzet az élők’ számában
Lészen, ’s helyet foglal a’ népek’ sorában;
Míg szent koronája’ szabad birtokában,
(A Pánnonok’*
[A hiányzó aposztrófot pótoltuk.]
’s Dákok’ hajdani honnyában),

Le nem mond egészlen főbb örökségéről,
(Hasonlíthatatlan szépségű nyelvéről!) –
Nem feledkezik-el Múzsád’ érdeméről,
’S szíveket ébresztő sok bölts intéséről.”