ÚGY lett – lám fellegzett, ’s nem lett eső még is,
Kedvez ez inneplő seregnek az ég is.
Tisztára simitja kék bóltozatjait,
Mikor a’ hajdani nyers Scithák fijait,
Seregünknek egyik Deli Kapitányja,
’S együtt
* egy ütt Sajtóhiba, em.
a’ Somogyi Grátziák’ Leánya,
Akarják Zőld árnyék alatt vendégelni,
’S régi szokás szerint sátorba hüsselni; – –
Meg-adta Topponár a’ Fölöstökömöt
Most Tóti ebédet ád ’s tánczos örömöt;
Vallyon ki vár tovább, ’s mit ád vatsorára?
Kinek megyünk Budán, ’s minek a’ torára? – –
Kies vólt a’ hajnal, fényes a’ Nap délben,
Ne szakadj szép remény! mind estig is félben;
Fényes
* Tényes Értelemszerűen em.
ég! felhőtől ójjad kárpitodat,
Tisztába vezesd-le gyönyörű napodat.
Hogy a’ reménységet a’ várt jó kövesse,
’S a’ Magyar a’ napot nyugtán dítsérhesse.