SZENT Szűz! ki nem régen vídám tekíntettel
Ránk néztél, ’s olly nagy jót tettél ez Nemzettel,
Hogy midőn már az ég’ minden ostorai,
A’ kétségbe esés’, ’s szolgaság’ lánttzai.
Szemünk előtt fennyen láttattak zörgeni,
’S hamuvá emésztő tüzet gerjeszteni:
Hirtelen meg-szüntek mennyből a’ zörgések,
’S öröm hanggá váltak a’ nehéz nyögések.
Jósefnek
Leopold űlt széke
* székbe Sajtóhiba, értelemszerűen em.
helyébe,
’S
Leopold Koronát tévén fejébe,
* A sor egy szótaggal rövidebb a szabályosnál, feltételezhetően sajtóhiba.
Leopold’ Innepét ollyan szentté tette,
Hogy a’ Haza minden búját el-feledte.
Tekínts-le szűz Anya! most is az Egekből,
Olvasd az örömöt a’ sok hív szívekből;
Kiket, ma, ez szent nap’ vissza fordúlatja
Bíztat, hogy ez a’ sok Nemzetségek’Atyja,
Kit ma esztendeje vallottunk Atyánknak,
Olly kegyes Királyja fog lenni Hazánknak,
A’ millyenre vagyon valóban szüksége,
’S a’ millyent várt a’ sok kétes veszélly’ vége.
Tekínts-le ’s örökké tartsd rajtunk szemedet;
Még régi Eleink vallottak Tégedet
Szent Szűz! nagy Anyjának és pártfogójának,
Ennek a’ Keresztyén hitre tért Hazának.
Fogjad azért pártját; óllyad gyermekidet
Zabolázd-meg a’ mi ’s Te ellenségidet;
Nyomd-be a’ Magyarnak méllyen a’ szívébe,
Hogy a’ nagy örömnek nints tehetségébe,
Igazán meg-bírni sem a’ ditsősséget,
Sem ismérni minden rosszat ’s ellenséget;
Nyomd-be hogy valamint nem jó hamar hinni,
Úgy kár a’ gyanút is olly messzire vinni,
Hogy vagy a’ meg-hittség vagy gyanús félelem,
Vagy nagy idegenség, vagy részeg szerelem,
Meg-bánassa
* Meg-bánássa Sajtóhiba, értelemszerűen em.
vele szabad születését
’S a’ Nemzeti vérnek nemes keverését.
Hanem a’ szabadság’ meg-tartása végett
Szeme előtt tartván az okos hűséget,
Főldi Istent ugyan ne imádjon soha,
Se a’ Hazájában ne legyen mostoha,
De emlékezzen-meg Össei’ tettére,
Hogy ők tettek egynek koronát fejére.