HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

MTA BTK Lendület
Nyugat-magyarországi irodalom Kutatócsoport

Pálóczi Horváth Ádám művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
XXII.
Hadik Fő-Hadi Vezér koporsójára; Ennek a’ Deák Versnek:
Hadikii ad Tumulum ’s a’ t.
Magyarra fordítása. Posony. 12. Febr 1791.

A’ HADIK’ holt testét látni sir boltjába
Három testvér Szűzek jöttek gyász ruhába
A’ Vallás,1
Vallás, Religio: ez ollyan formát tesz, mint Virgiliusnál a’ pietas, mikor Eneást nevezi Pius Aeneasnak. Nálunk kőzönségesen a’ Religiót Vallásnak nevezik, ’s talám tsak azolta nem meríti-ki a’ Vallás a’ Religio, értelmét, miólta vissza él vele a’ Világ: mert a’ Vallásról nagyot tart az Irás: Szájjal teszünk Vallást az idvességre. (A lábjegyzet második mondatában a Vallásnak szó Vallásnok alakban szerepel, em.)
Vitézség, és az Ösi Hűség2
Prisca fides; Ösi hűség. Értsd akár azért Ősinek, mert régi, akar azért, mert a’ Magyarra Ösrűl maradott Jóság. (Az utolsó mondat végén álló vesszőt pontra jav.)
Mind háromra munkát ’s szót bíz a’ Ditsősség.3
A’ Ditsősség azért van ide Magyarúl be-hozva, hogy méltó oka legyen a’ Bőltsességnek arra, hogy ollyan különös, és mást ki-rekesztő Koporsós Verset írjon Hadiknak.
A’ Vallás meg-gyújtván maga a’ métseket,
Barátivá tettem úgy-mond az egeket.
A’ Vitézség, bajnok-koszorút sírjára
Tűzvén, Gordont tettem úgy-mond melly-vasára.
És az ösi Hűség sírján fejér szívet
Függeszt-fel; nyert úgy mond példámmal sok hívet.
Negyedik érkezik ez három közibe,
A’ Bőltsesség, ’s állván a’ feje felibe,
Szeretett engem’ is sisakos lettére
Úgy-mond, és ezt írja koporsó kövére:
Egek! ha már Hadik hozzátok kőltözött,
Nem nagy öröm élni az emberek között.