JERTEK-FEL vitéz gyermekim! jertek, Buda’ hegyére
Sijessetek arany kintsem’ ’s kintsetek Őrzésére:
Készek Bástyáim ’s kapúim kebelekbe fogadni,
Készek koronám’ tornáttzi Zászlótoknak helyt adni.
Ohajtnak vitéz fiaim ölelni benneteket
Ohajtják magok’ számába iktatni seregteket;
– – – – – – – – – – – – – – – – – – –
– – – – – – – – – – – – – – – – – – –
– – – – – – – – – – – – – – – – – – –
– – – – – – – – – – – – – – – – – – –
– – – – – – – – – – – – – – – – – – –
– – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Betsűli a’ buzgóságot a’ Nemes Fejedelem,
Tudja a’ sok gyermek’ Atyja, mi a’ Haza-szerelem? –
Jertek-fel vitéz gyermekim! Hazátok’ ditsősségét
* ditsősséget Rímelés szerint jav.
Nagyíttsátok, ’s takarjátok sokaknak hidegségét
Mutassátok-meg Budának ha tsak tízen huszan-is
Hogy eddig is mindég készek voltatok, mint mostan is,
Jó folyású véretekkel köz-örömbe merűlni;
’S az innepplésben több Nemes Megyékkel részesűlni
Ti! ti koszorúzzátok-meg a’ Veszprémi
* Veszprém Értelemszerűen jav.
Várfalat,
Hogy nem maradt Megyetekben annyi Tót Arpád alatt,
Melly úgy meg-kortsosíthatná jó Magyar véreteket,
Hogy koronám tagjainak ne is tartson titeket.
Ti vagytok kik némellyeknek majd tsak nem ellenére,
Sok szoros erszényűeknek világos szégyenére
Meg-mutattátok, hogy munkás az a’ Nemes indúlat
Melly törsökös ’s nem be óltott Magyar szívekben múlat,
Jertek hát karjaim közé, jertek, és kóstolyátok:
Melly édes a’ Haza, ’s melly szep a’ Ti édes Anyátok?
’S melly ditsősség ott örökös egy zálogot őrzeni
A’ hol már lábunkra békot kezdettek készíteni.
Jertek, én öröm tsókok közt fogadlak kebelembe,
A’ szabadság’ Templomába lépintsetek velem be.