LÁTTAL-e olly jeget, mellyben meleg legyen?
’S tüzet, melly fagylaló borzadozást tegyen?
Jer tapogasd! én azt mellyemben viselem,
Meleg jég, hideg tűz, a’ tilos szerelem.
Meleg jég hideg tűz a’ tilos szerelem.
Olly kemény szívűek sokszor a’ Leányok,
Mint Marpesszusi kő ’s Parusi márványok,
Pedig lágy husnak kell ott a’ szívnek lenni
A’ hol minden nyilnak könnyű sebet tenni.
De én a’ lágyságot, nem a’ keménységet
Erzem, engem’ e’ tűz fagylal ’s ez jég éget;
Lágy is lehetsz szívem, ha mind hús lehetett
Vólna is a’ mi már éltemben illetett.
Ah! de bár se kemény, se lágy ne lett vólna
Szívem, hogy ennyi sok kín ne marczangolna;
Ah! könnyebb szív – könnyebb vér nélkűl hagyatni;
Mint szeretni a’ hív szívet ’s nem láthatni.
Seb ez, ’s nagy tűz, égni, ’s meg nem emésztetni,
Csufság a’ mit Venus el-szokott követni;
Sokszor egy két Órát meg jutalmaz Nappal,
’S néha két esztendőt két lopott hónappal.