MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

MTA BTK Lendület
Nyugat-magyarországi irodalom Kutatócsoport

Pálóczi Horváth Ádám művei
Elektronikus kritikai kiadás

Pálóczi Horváth Ádám – Kazinczy Ferencnek
Szántód, 1789. október 16.
Szántód 16a 8br 1789.

Úgy vagyon valósággal Kedves Kazinczím! hogy én a’ Te Eratódat 14a Praesentis vettem; és éppen akkor mikor estenden bele bolondúlván a’ Magyar Psychologiaba, le mentem a’ Balaton Partra, ’s ott találtam a’ Füredi Postát, levelekkel, és újságokkal; szerentséje Correspondenseimnek, hogy Leveled érkezett; mert el-tökéllettem magamban, hogy egy egész hétig magamat mindentől el-vonva Psychologizálok; de ha már szerelmes Eratód közbe vetette magát, békóimat én is el óldom; tegnap és ma minden Barátimnak felelek.
Úgy van az is nyajos Gesznerem, hogy nem tsak a’ lelkek országában bolygó gondolatimból, hanem búmból is élesztenek engem’ a’ Te Leveleid; a’ Természet visgálok keressék okát honnan lehet, hogy ha leveledben semmi ollyas enyelgőt nem találok is, de magamban az érzékeny öröm, mindjárt enyelgéssé válik. Azomban*
Az A a-ból jav.
Te nem fogsz neheztelni gyermekeskedésemért, ha talám magyar Bátsmegyeid’ idegen expressiójit rosszúl applicaltam: betsűlöm én azokat, mert a’ mellett hogy magad’ fel jegyzése szerént azok Románba nem illetlenek; meg mutatják azt is, hogy nem ismeretlen hangzatok Magyar Gavallérjaink előtt. Ha Bátsmegyeid tsupa puszta forditás vólna; úgy talám én is ki rostáltam vólna azokat belőle, hogy nyelvünket szűk vagy alkalmatlan vóltáról el ne árulja; de én azt a’ Románt ha fordításnak hiszem is, ollyannak tartom, mint a’ mellyet Rajnis harmadik rendbe tett, mellyet én inkább Imitatiónak neveznék. ’S osztán, meg magyaráztad azokat hátúl, hogy értse, a’ ki nem értette is; én nem tagadom, hogy némellyeket nem értettem; de nem is tsuda, mert engem’ ugyan annyira mennyire, tsak a’ tsupa természet raffinírozott.
Leveled kezembe fel-szakasztva jött, és a’ versekenn kivűl semmit sem is találtam benne: még nem felelt a’ Feleségem, kérdésemre, hogy nem maga szakasztotta e fel; vagy talám irtál neki is, és ott emlékeztél az enyimről, ’s azért bátorkodott; mert egyébaránt én ő neki Plenipotentiariussa vagyok, de ő nekem nem: ’s kivált most mikor a’ Hajnal tsirkádzik ’s a’ Szent ég felé utban vagyok, bánnám ha ollyan Leveledet látná, mellyben arról tsak egy sor vólna is.*
A pontot vesszőből jav.
En Csapodival 23a Praesentis indúlok Budára, úgy mint czélra törekedő. - Ha a’ mi Postáink serényebbek vólnának, leveled datumától fogva eddig az ideig, már ennek is Kassán kellene lenni; és így kértelek vólna, hogy akkor jelenjél meg Pesten, és segítts; de már az késő.*
A hiányzó mondatvégi írásjelet pótoltuk.
- Csapodÿ a’ minap panaszolkodott nálam, hogy tőled választ nem kaphat.
Ha Bétsbe úgy mégy, hogy erre nem jössz; meg találod Groff Szetsenyit vagy Bétsben, vagy Sopron tályékánn Czenkenn. Ne kerűld el őtet. ’S*
Az S s-ből jav.
ha beszélsz vele, emlékezz rólam is úgy mint egy jó Barát; ő Téged meg fog ismerni; és igy sokat tesz előtte kedves voltomra, a’ Te Barátságod.
En a’ Magyar Psychologiánn izzadozom: de ugyan veszködöm vele, mert nagy részént a’ Körmömbűl irom: mellynek azt a’ hasznát vettem: hogy úgy bele raktam Adámba, minden embereknek nem tsak testeket, hanem Lelkeiket is, hogy Generatio nélkül ember legyen a’ ki ki szedi belőle; mellyből pedig sok következik ollyan, a’ mit Te is szeretsz; mind azáltal, ha koránn jossz felém, hozz magaddal a’ miket írtam, Gravesand’ Metaphysicájat; és Lockot de Intellectu Humano, hadd lássam, hogy azoknak valósággal több eszek vólt e mint nekem; vagy tsak, nem ollyan szabadonn írtak, mint gondolkodtak.
A’ Nyári ejtszakámat, és az új Holmimét valahol recomendáld valamely Typographusnak, mert magam nem is merek rá kőltséget tenni, ’s nem is telik úgy mint akarnám. - Engemet a’ születés nem tett ollyan szerentséssé, hogy az Isten első átka alól ki bújhatnék; ’s noha szivem nagyon gazdag; de néha neha, mikor a’ falatot a’ számba teszem is, gyanakodnom kell, hogy meg kerestem e már a’ mit eszem? - Nem azért irom ezt, mintha éhel halástól félnék, de Te jó Barátom vagy; - külömben az illyen panasz Fösvény ember szájába illenék, hanem ha ollyan szívhez menne; a’ kinek én rólam mindent szabad tudni; egyébaránt annyim tsak van, hogy egy élő ember be éri vele. De*
A D d-ből jav.
ha valaha nyugodalmasann akarok élni, meg sokáig kell izzadnom, hogy úgy élhessek, mint emberséges ember; az az, nem tsak magamnak.
Hozzád intézem Hajnalaimat ’s éjtszakámat kriticus szemekkel nézd; előttem bagoly létemre is solyomnak tettzene, másokhoz képpest; ha hátul emberebbűl végezhettem vólna; de arról már most nem tehetek. - Isten hozzád,
Horváth mp