V.
BARÁTSÁG’ TŰKÖRE.
Bóldog korodba’, látod,
Igen sok a’ barátod.
Szorúltt korodba’, látod,
Igen kevés barátod.
Ki úgy nevez ma, látod,
Koránt se’ mind barátod.
Ki rád mosolyga, látod,
Gyakorta nem barátod.
Bor’ közt akadtt barátod,
Borod’ barátja, látod.
Ki el-felejte, látod,
Nem vólt igaz barátod.
Hóltig szeretne, látod,
Ha vólna hív barátod.
E’ tűkörötske, látod,
Tanít, ki hát barátod,
Szorúltt korodba’ látod,
Ha vólt igaz barátod.
Ki minden űgybe’, látod,
Meg-áll, az ám barátod.
Az illy igaz barátod’
Betsűld örökre, látod.

D. FŐLDI.
Copyright © 2012-2024 HUN–REN–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport
Copyright © 2012-2024 Debreceni Egyetemi Kiadó