XI.
A’ GYERMEK POÉTA
SUPERINT. GÖTZ VERSEIBŐL.
Rozsnyón, December. 12dik. 1789.
Szövegforrás Orpheus. 3. 274-275.
 1790. Március kritikai szöveg
a forrás keletkezése
Ne fuss-el Ámor*
Elől, kis Iris!
Mert ő, akármint
Futsz, meg-ragad.

Én tegnap eggy szép
Szegfőt szakaszték,
’S – képzeld! – az álnok
Abban feküdt.

Nem láttam én azt;
’S virágom’ édes
Szagával eggyütt
Fel-szívtam őt.

Ki szán meg engem
Kis gyermeket már?
Bódúltt fejemben
Most ő az Úr!

’S ím e’ kis ének –
Parányi, mint ő,
Ez a’ kis ének
Már tőle van.

KAZINCZY.
Copyright © 2012-2024 HUN–REN–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport
Copyright © 2012-2024 Debreceni Egyetemi Kiadó