XIX.
LITTERATORI TUDÓSITÁSOK.
Az el-múltt 1789. esztend. Februariusnak 13dikán meg-haláloza Pallásthy Márton Úr. Mit vesztett benne a’ Haza azok a’ Szerentsések tudják tsak, a’ kiket a’ Tudomány és Virtus kötele szorossabban kötött véle eggyüvé. Le-mondott a’ leg-fényesebb hivatali-méltóságokról, mellyekhez néki ifjú kora, nagy születése, természettől nyertt ’s tsak-nem példátlan szorgalmatosság által szerzett tulajdonságai útat készítettek, hogy el-vonattatás nélkűl tanúlhasson; ’s hasznos útakat teve Berlinbe, Göttingába, Londonba, Párisba, Nápolyba, Romába és Velentzébe; ’s Europának leg-nagyobb fejeivel szoross baráttságban vólt. Kerűlte a’ fényt, még pedig nem azért, hogy kerestessen; hanem azért, mert eléggé Philosophus vólt a’ Bóldogság’ valóságos bírásáért a’ szemfényt vesztő tűnésről le-mondani. – Bár tökélletessebb Biographiáját iktathatnám valamellyik darabomba.
 Júliusnak 28-dikán meg-hala B. Orczy Lőrintz Úr, Generalis Fő-Strázsa Mester és a’ Szent István Keresztes Rendjének Commendatora, ’s 1785dig Abaújvármegyének Fő-Ispányja. Nem tagadta-meg ettől a’ Szerentse semmi adományját. Születés; dúzs-gazdagság; a’ Fejedelem és Haza előtt való kedveltetés és forró szeretet; külsö méltóságok, még pedig nem a’ meg-aggott korban; a’ leg-józanabb gondolkozás; a’ Poézis; a’ leg-érdemesebb emberek baráttsága, – tisztelete; ’s nagyra jutott, nagyra nevekedő fiak’ és Unokák’ szemlélése – ki kíván ennyit? ezek vóltak azok, a’ mik ennek a’ Magyar Cincinnatusnak életét irígységre méltónak tették. – Verseiben Philosophiai nyúgodalom, buzgó Hazafiúság és nyájas szelídség lebeg. Ohajthatni hogy valaki Barátjai ’s Teremtései közzűl keljen-fel, ’s sírhalmára ditső sarampót emeljen.
 Novembernek 24dikén hala-meg Kis-Csoltói Ragályi Samuel Úr 22dik esztendejében, Consil. ’s Borsod Vármegyei Első Vice-Ispány Ragályi Jósef Urnak első szülött fia. Tanúlását Pesthen végezte Prof. Koppi Urnak baráttságos vezérlése alatt. Ánglus méljség, már-is nevezetes tudomány és a’ leg-fedhetetlenebb szív formálta characterét. Hazánk és bizonyosan Litteraturánk-is igen sokat veszte el-halásában.
 Földi János Úr Pesthen a’ Medicinában Doctori székre emeltetett, ’s lakását Szatthmár-Némethiben fogta.
 Szabó László Úr a’ Nagy-Váradi Normalis Oskolától eggy úgrással a’ Nagy Bányai Gymnasiumba Rhetoricának tanítására vitettetett.
 Gellei Jósef Úr, az iffjabbik Robinzonnak és Halló bóldog estvéjének Fordítója, a’ Jászberényi Gymnasiumnak Királyi Professorává tétettetett.
 Wályi András Úr a’ Miskóltzi
 Ivánkay Vitéz Imre Úr pedig az Egri szakaszában a’ Kassai Tudománybéli Megyének, Nationalis Oskolabeli Királyi Visitatoroknak tétettettek Fő-szolgabírói Characterben; ’s e’ szerint Ez Egerben, Amaz Miskóltzon vette lakását.
 Prof. Dugonits András Úr Etelkát újjobban nyomtattatja. Azok, a’ kik ezt úgy nézik, mint közönséges Románt, melly szerelmet tanítani, vagy tsak némelly munkára nem született elmét egynehány únalmas óráitól dajkai dallás formán meg-szabadítani akar, erről a’ munkáról igen kantsalúl ítélnek: De nem ez vólt az Író szándéka. Ő bennünket Atyáinknak régi idejekre akart vissza-vinni; azoknak szokásokat, életek módját, országlásokat ’s a’ t. tette elinkbe, adagiuminkat mentette-meg az el-veszéstől. Némellyek durvák és a’ mostani kényes füleket meg-sértik: de az Árpád’ idejéhez nem éppen illetlenek. Az, a’ ki ítélve olvas, az illyeneken nem akad-fel, hanem inkább szívére szorítja lélekben maga előtt lebegő magyar Dugonittsát.
 Eperjesi District. Tábla Consiliariusa Fejér Úr Barclajusnak Argenisával készen van.
 Prof. Révai Miklós Úr Amalthaea nevezet alatt készít eggy Periodicus írást.
 Horváth Ádam Úr nyári éjtszakáit az az Versekbe foglaltt Magyar Astronomiát, ’s aprólékos Verseinek második darabját készíti nyomtatás alá.
 Kassai Nationalis Oskolabeli Királyi Inspector Kazinczy Ferentz Úr Geszner Salamon írásainak fordítását és a’ Klopstock Messziásának tíz első énekeit, Hamletet, Wielandnak Diógeneset- és a’ Rousseau Contrat Sociálját készíti. A’ Messzias elibe Berlíni Rézre-metsző Chodowiecki Dániel eggy Vignétet metsz, mellynek árra 14. arany.
 Darvas János Úr Alpáron Abaúj Vármegyében, (Helytartói Confil. Darvas Ferentz Úrnak fia) Schillernek Tolvajit fordítja.
 Miskóltzi Megyebeli Nationalís Oskolai Királyi Visitator Wályi András Úr Korabinszkinak Magyar Országot, Erdélyt és Croatiát illető Geographiai Lexiconját készíti.
 Jászberényi Prof. Gellei Jósef Úr Mendelssohn Mósesnek Phaedonját fordítja.
 Fehér György Úr, Pozsoni Nevendék Pap, Tassónak meg-szabadított Jéruzsalemét Olaszból fordítja.
 Kassai Prof. Szabó Dávid Úr Vaniernek Paraszti Majorságát adja újjobban sajtó alá.
 Kassai Cameralis Cancellista Batsányi János Úr Osziánt fordítja, ’s hihető hogy nem sokára ki-botsátja.
 Kassai Rajzolásbeli Prof. Simai Kristóf Úr Comoediákat ír, és azokat nem sokára sajtó alá-ereszti.
 Theol. Prof. Öry Filep Gábor Úr Zimmermannak a’ Nemzeti Büszkeségről írtt munkáját le-fordította. – Theologiára tartozó munkáit, a’ kiket azok illetnek, esmérhetik a’ Komáromi Gyüjtemény tudósításaiból.
 Juliának Levelei Ovidiushoz Erdélyben fordítattak Németből, de Kassán jönnek-ki. Ugyan itt vagyon eggy más munka illy nevezettel le-téve: a’ Napnak négy részei, Pardini szerint, Németből; a’ Budai Basa és Bélának nevezetlen Notáriusa. Ha a’ Fordító meg-engedéndi, azt az, a’ kinek mostan kezénél vannak, közre botsátja.
 Prof. Szabó László Úr Nagy Bányán, versekben fordította Gellertnek Pantlikáját. Talám belé fog mehetni eggyik darabjába Orpheusomnak. Horváth Ádám Úr meg-tóldotta azt eggy Dallal, a’ régiek’ Chórus formájára.
 A’ Komáromi Társak 20. arany jutalmat tettek-fel annak szamára*
Em.: számára
a’ ki 1791-dik esztendőre Hazai történeteinknek valamelly tzikkelyeből olly Tragoediát készít, hogy az németre fordítatván Német Theatrumon javallást nyerhet. Ez a’ nagy Patriotismus valósággal meg-érdemli, hogy minden a’ ki azt és a’ Tudományokat betsűli, maga részéről 10. forintokat esztendönként fordítson egyéb kőltsége mellől ezen Társaság Gyüjteményének hordatására, melly egyéb tekintetekben-is, ’s némelly fogyatkozás mellett-is – mert mellyik az az igyekezet, a’ mellyben, kívált elejéntén, az nem vólna? – valóságos javallást érdemel.
 A’ Hadi Tőrténetek Írói G… – K… és Z… Urak a’ Magyar fegyvernek ditsősségére eggy szép rajzolatot metszettek Sambach Bétsi Rajzoló után, Mark Qvirín által. Eggy Obeliskus körül, mellynek talp-kövére ez vagyon írva: A’. MAGYAR. LOVASSÁGNAK. M.D.CC.LXXXIX. áll a’ koronás Magyar Ország ’s Vitézeink’ Neveit tartja; a’ fergyverbe*
Em.: fegyverbe
őltözött Márs,
kardjával a’ Székely és más Seregeknek nevekre mutatván; és a’ történetet író Historiának Geniusa. Az Obeliskuson túl látszik a’ sugárokkal körül-vett Ditsősség Temploma, mellynek útjában Hercules a’ Hydrát tsapdossa. A’ levegőben az örvendező Hír szárnyall kezébe tartván a’ Halhatatlanság gyűrűvé váltt kígyóját és a’ harsány kürtöt. – Alantabb a’ Törökökkel tsatázó magyar Sereg látszik.1
A’ Hazafiúi szív nem nézheti tsudálkozás nélkül az illyes Jelenéseket. Mellyik Litteratorunk az a’ ki írásaiból meg-gazdagodott? a’ ki a’ ki-nyomtattatás kőltségét, néha tetemesen, meg ne érzette vólna? – És még is mégyen a’ dolog. – – Hazafiak, tsak segedelmet! tsak segedelmet! tsak könyveinket vegyétek, meg-mutatjuk majd mennyire mehetűnk.
 A’ Museumnak már három darabja jött-ki 1788dikra. Kár, hogy olly késedelmesen követi eggyik darabja a’ másikát, mert az igen sok jó darabokat foglal magában, ’s kivált Erdélyben nagy kedvességgel olvastatik.
SZÉPHALMY.
Copyright © 2012-2024 HUN–REN–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport
Copyright © 2012-2024 Debreceni Egyetemi Kiadó