XI.
TIBULLUSNAK ELSŐ ALAGYÁJA.
Összefüggések
Kazinczy 1790. december 4-én értesítette Dömét: „Divitias alius fulvo sibi etc. igen jó. Orpheusomba is bé-teszem: ’s ha reá kedvem lessz, én dalra fordítom le. Hadd legyen úgy is. Ez a’ darabod meg-erősített az eránt, hogy Alagyákra te vagy és Dayka a’ leg-szerentsésebb Iró!” (KazLev. II. 125.; vö. II. 189. is.) Egyébként már a MM.-ban is párban jelentek meg Döme és Dayka versei (I. 4., 385–389., 389–393.), erősítvén a nyíltan megvallott műfaji beállítást. 1791. április 1-jén azzal biztatja Dömét a szóban forgó verse kapcsán, hogy „Ez neked nevet fog tsinálni meg-látod” (KazLev. II. 181.), s tervezi újabb versének kiadását is, ami azonban már nem jelent itt meg.
Forrás
Tibullus: I. könyv, 1. elégia.
Megjelenés
~; HV./II.