V.
DIENES.
Virgiliusnak első Ecclogája, meg magyarosítva,
és I. Mátyás Királyunk idejéhez alkalmaztatva.
Összefüggések
Vergilius 1. eklogájának szabad átdolgozása. 1790. február 1-jén Ráday azt írja Kazinczynak, hogy az első zsoltár fordítása „helyet az Orpheus Második szakasszában meg fogom küldeni, a meg magyarosított Titirusomat, adandó alkalmatossággal.” (KazLev. II. 23–24.) Február 23-án Kazinczy sürgeti Rádayt, hogy mielőbb megkaphassa az ígért művet, s ezt követően Ráday március 8-án küldi is, amit Kazinczy 25-én igazol vissza (KazLev. XXIII. 25., II. 48., XXIII. 26.). A nagy sietség után azonban majd csak a nyáron osztja be a 3. számba, mint augusztus 3-i levelében írja (KazLev. II. 92.). Ráday válaszul megerősíti, hogy közölhető a szöveg, méghozzá saját neve alatt (KazLev. II. 97.). A fordításnak az ad külön érdekességet, hogy Batsányi Rájnis elleni, éppen ekkoriban megjelent vitairatában leközölte Baróti és Rájnis fordítását Vergilius eme eklogájáról, az eredeti szöveggel együtt (MM. I. 3. Tóldalék, 331–345.). Kazinczy az Orpheus első számában egyébként Rájnis Vergilius-fordítását köszöntő verset közöl Révai Miklóstól.