VI.
LOUDON’*és KOBURG’*
GYŐZEDELMEIKRE.
TÖRÖLLYÉTEK-meg, Húszárok!
A’ vértől kezeteket;
Szünnyenek-meg a’ mozsárok
Öntni zápor tüzeket. –
Bővségesen áldoztatok
Mársnak* vér-óltárára,
’S vitézséget mutattatok
A’ Világ’ tsudájára.
Búsúltt kardotoknak éle
Foksánt vérrel festette;
A’ bombi, kártáts, ’s efféle,
A’ Hóld’ fénnyét el-vette.
Víg szívvel mondgyák mindenek,
Kik hallyák híreteket:
„Ama’ régi Fél-Istenek
Vittek véghez illyeket!” –
Íme! tizen-négy nap alatt
Hogy jól neki kezdétek,
Már a’ Fő-Vezér meg-szaladt,
’S Belgrád lett a’ Tiétek.
Foksán és Belgrád! eggy ősznek
Hallatlan jó szürete;
Légy e’ két Felséges Ősznek
Örök emlékezete!
„Koburg és Loudon éllyenek!”
(Ezt mondgyák Ifjak, Vének)
„’S arany-oszlopot tegyenek
E’ két Vezér’ nevének!”
PROF. SZABÓ LÁSZLÓ.