159. EMLÉKEZET-OSZLOPA NEHAI TEKINTETES, NEMES SZATHMÁRI PAP ELEK URNAK, Kolosvár’ szabad királlyi várossa ordin. Notáriussanak a’ Kolosvári Temetőben sirja felett
Útas! e’ ki-mettzett kö-táblát látod-é?
Ez’ egy porba viszsza-tért ember-társodé,
SZATHMÁRI PAP ELEK, a’ tündöklö remény’
Tsillagos kárpitján el-aludtt tünemény.
Egy Ifju, tsak Harmintz-Négy esztendös korban
Ide szállott el-nyilt nárcissokkal sorban
Kinek Élete volt kegyesség’ illatja,
Halála sok terhes kinok áldozatja.
Kit a’ Virtus könyvez a’ köz-haszon gyászol,
Örök emlékezet ditsérö nyelven szoll.
Kolo’svár sirjára annak, kit el-veszetett,
Hervadhatatlan zöld koszorut függesztett.
Hol nemes Érdeme köz-jora buzogván
Szolgált a’ Tanátsban jegyzö-pennat fogván.
Miglen Ezer Nyoltz-Száz Tiznek végsö Hava’
Tizennyoltzad’ Napján hivta az Ur’ szava.
El-ment; de kárt benne Köz-Jó vallott nagyot:
Atyai ’s Anyai mély sebeket hagyott.
Utas! sirhalmánál te-is egygyet sohajts:
Tündér árnyék helyett válóságot óhajts.