149-152. MELTOSAGOS GROFF TOR. SZENT-GYÖRGYI TOROTZKAI PÁL UR’ Ö NAGYSÁGA’ Tiszteletére midön Aranyas Szeki fö-királly Biroi Hivatalába Nemzeti Szokás szerint bé-iktattattnék MDCCCXII-sik Eszt. Augusztusnak 25-dik napján. Kertseden
Az Érdem nem nyugszik tsak benn a’ szobában,
Siet a’ ditsöség fényes templomában.
Hová halhatatlan Héroknak nyomokon
Lépdegél fel-felé márvány-gráditsokon.
Mert az istenekkel szomszéd méltoságnak
Tetejére rendel graditsonként-hágnak.
A’ Teremtö még az egnek-is keritett
Váráig, léptetö gráditsot készitett.
Hogy igy az Érdemes, feljebb a’ thronuson
Űlö jutalomra lépésenként jusson;
Groff TOROTZKAI PÁL, a’ kinek ki-szemelt
Érdeme a’ Nemzet elött zászlót emelt,
A’ Gráditson, melly a” felsöbb méltoságot
Tzélozza most még tsak also fogra hágott,
Mikor a’ Köz-jóra szollitván hazája,
Lett Aranyas-Széknek Fö-Királly-Bírája.
Ez, a’ ditsöségnek még tsak egy kezdete
Bársonyos tisztesség’ elsö készülete,
Mellyre a’ mennyei Kabinét rendelte,
Mikor az Aranyas’ partján fel-nevelte
[150] A’ Tisztességnek hát nem temploma még ez
Tsak pitvara, mellyet templom-is majd végez.
Most tsak arrol adott bizonyos zálogot,
Hogy számára készen tart még felsobb fogat.
Még a Nap-is utra indulván, azonnal
Nem lépik-fel délre, kezdi horizonnal:
Onnan lovaival gráditsonként vágtat,
Míg a Zénit’ magoss pontjáig fel-hágtat.
Kezdje hát a’ kormányt itt TOROTZKAI PÁL,
Itt, hol tiszti napja még horizontján áll
Hazájának egén majd Zénitet-is ér,
Próbáltt Érdeméig nevekedik a’ bér.
Az Aranyas’ partján, hol böltsöje renge,
Jus szerint kezdödjék a’ kormányzo ’senge.
Kitsiny láb-föld ez; de majd szélesebbre hasson,
Munkája, ’s nagy mezön bövebben arasson.
Most még tsak tserfa-ág koszoruzza fejét,
Borostyán boritja két vak-szeme’ helyét
De leszsz idö, mikor nagyobb méltoságok’
Székén koronázzák olaj-’s pálma-ágok.
Söt még az Ordok-is után következnek,
Istvánt, Leopoldot melyjén tzimereznek.
Ugy légyen! Egyben-gyült Seregünk kiáltja,
Míg egygyiket rendre a’ másik fel-váltja.
-----
Te, Aranyas partján rakott kitsiny Fészek,
A’ vitéz Székellyek’ kijjebb szakadtt Részek!
Székedet, ditsöül izzadván érette,
Tetted a’ Vármegyék’ kellös közepette.
Kitsiny vagy, de méltán hires Neved még-is,
Hirdet a’ felleges Torotzkai égi-is:
Mikor a’ pogány nép’tsordáját ki-üzted,
A’ rablo’ hatalmát rabszijjadra füzted.
Mikor a’ predátol meg-fosztottad markát,
Nyilaztad halálos mardosással sarkát:
Mikor a’ pusztitot vágád és pusztitás
E’ vidékröl a’ vért ’s tüzet ki-tisztitád.
Jeles tselekedet! áldott vitéz karok!
Herósi remekkel kardoskodo marok!
Arany hegyek betsét e’ munka fel-érte,
Méltán Aranyas föld lett jutalmas értte.
Te, mondom, örvendezz, Aranyas-Szék’ népe,
Mert lett Kormányozod Palinurus’ képe,
Annak a’ Törsöknek élö Ágazatja,
Annak a’ nagy Ösnek nem kisebb Magzatja,
Kinek szomszédjábol szakadtt ez a’ merész
Vitézséged’ méltó jutalmául nyertt Rész.
1Aranyas-Szék hajdon Torda Vármegyéböl szakasztatott-el, melly a’ Torotzkai Uradalomnak tö-szomszédja; még pedig talám magábol abbol az Uradalombol, a’mint a’ vélekedés tartja.
Böltsen választod azt, kinek már kormánnyát
Meg-is nyerted, Pallas’ ’s Themis’ tanitvánnyát.
Mélto, Aranyas-Szék hogy már meg-feleljen
Nevének, ’s Saturnus nevet érdemeljen,
E’ Környékben jó rend-tartás virágozzék,
A’ bölts Igazgatás köz-jóra ágazzék:
Az Ítélet igaz tsatornákon folyjon,
A’ törvéyntelenség’ sajtója romoljon:
A’ gazdag nyugodjék tsendes birtok alatt,
A’ szegénynek essék jó izün egy falat.
Virradj, arany Idö! vess határt a’ Vasnak,
Mi köze a’ vashoz a’ szép Aranyasnak?
Szünjék igasságot az arany nemzeni
Söt igasság kezdjen aranyat szerzeni.
A’ fösvénység’ marka köz-jót ne orozzon,
Eröszak’ Ártatlan’ sirján ne torozzon:
A’ pintze, a’ konyha, ’s az élés-kamara
Ne légyen a’ törvény-ház’ elö-pitvara.
Édes Remény! hoz nap-fényre, a’mi haladtt,
E’ várt boldog idöt fejtsd ki olly tiszt alatt.
Mikor az Aranyos’ tsavargo partjai
Ez áldott kis földnek tenéyszö hantyai,
Mint a’ Hesperisek’ kertjeik, a’ szemnek
Kívánatos arany-almákat nevelnek:
Lévén aranyosi Nimfák aranyászok,
Ártatlan Dryades szüzek a’ bányászok
Kik font, ’s nem lót számmal az arany-port mérjék,
2Vagynak Aranyász-tzigányok, a’ Királlyi Kamarához tartozók, kik nyáron által az Aranyas fövennyéböl mossák és tisztitják-ki az aranyport és lót szám szerint adják-bé az ö Tisztjeknek, a’ Vajdának.
Az bőségnek gazdag tárházát igérjék.
[152] Mikor Pactolus az Aranyoson evez,
Vintz, Kertsed, Harasztos, Osirt Perut nevez:
A’ Bogát dalol víg aratási nótát,
Szánto-vasnak önként tartja szabad hátát:
3A’ Bogát egy nagy darab hoszszan nyulo határ Aranyas-Széken, mellyen senkinek tulajdon állandó birtokos földje nintsen, hanem akárki, hogy egyik, hol másik Aranyas-Széki gazda fel-fog belőlle mivelni, a’ki elébb ekéjét belé-akasztja. Ezt a’ darab helyet szabad határnak fenn hagyták a’ Székelyek, mikor a’ több helyeket fel-osztották.
A’
Létom kövérség miatt meg.olvadoz,
4A’ Létom, illyen nevet visel az a’ völgy, melly a’ Vintzi Határtol fogva Torda felé jár outon nyulik-el egy hegyetske teteje ajjáig, melly-is a’ Székhez tartozik.
Kebele ’sir és téj patakra fokadoz.
Gabonásnak adja hoszszan nyúlo völgyét,
Hol önként tsorgatja sok nyájj feszes tölgyét.
Folyjatok, igy szolltak az egek’ végzési,
Folyjatok! oh áldott napok’ derülési!
Párkák! illyen boldog idöt arany-szállal
Fonjatok, melly folyjon TOROTZKAI PÁLlal
Tska fél a’ Nemes Szék, hogy kit ti szerettek,
Ne talám majd feljebb léptetni siettek.
5Ez épen bé-is tellyesedék 1815-ben, a Torda Vármegyei Fő-Ispánsággal.