1r-v 2r MÉLTOSÁGOS L. BÁRÓ M.GY-MONOSTORI KEMÉNY LAJOS URNAK, A N. Enyedi Egyházi Kerület’ egygyik Insp. Fö-Curatorának, Ugy Méltors. Édes Annyának, Méltos. özvegy-Báróné HALMÁGYI ER’SÉBET úr-Aszszonynak, ö Nagyságoknak Hálá-adó tiszteletekre, midőn 1812-dik eszt…..M.Bükkösön tartott Partialis Gyülését Egyházi Vidékünknek magok Udvarokban igen bövséges Uri gazdálkodással fogadták és tartották Irtam ugyan-ott akkor
A’ Hit és Szeretet munka nélkül nintsen,
Kész, hogy jó-téteményt böv marokkal hintsen.
Nagyságos Báróné! mint Thábitát Székünk
Ugy tisztel; egy Paula ’s Monica vagy nékünk.
Kegyes öregséged mutat amaz Annát, (Luk. Ev. 2. Rs.)
Képzeltet bö-kezü jó-tételed Mannát.
Meg-nyilt az ég, ’s onnan huloott kenyér régen;
Bámult Izrael-is e’ jo-tévöségen:
Most meg-nyilék szived, pintzéd, kamarád-is
Onnan jött az áldás, ingyen-grátiád-is.
Méltoságos Báro! Siloám forrása
Volt hozzánk büv kezed’ gazdag ki-folyása
Itt volt Gyülésünknek kedves idö-töltés;
Lakadalmi köntös az Eszod fel-öltés:
Törvény-Székünk mint egy igazság’ kapuja,
Könnyü ’s kedves tereh a’ munkának sullya
Abdias és Obed’ Házára találtunk,
Mikor örökséged’ udvarán meg-szálltunk.
Ugy lakánk Nagyságod Fényes Udvarában
Mint amaz Angyalok hajdon
Bersébában.
1I. Mos. 18 Rész.
Ha a’ Pais alatt bátran nyugszik
Pallás2Tuta sub aegide Pallas.
Illy oltalom alatt bátrabban a’ Vallás.
A’ Kárpitot, melly van közöttünk és köztted,
Fel-vontad; Proféta képét fel-öltözted.
Az Urért az Urnak Szolgait kedvellted,
Le-szállván hozzájok rangjokat emelted.
Ha Augustus ollykor Maro ’s Flaccus között
Közben-ülvén, töllök meg-nem különözött:
Ha Dávid jó rendben szent tárgyakat szedett,
A’ Chorussal lantolt, ’s egyben-elegyedett;
Igy ülvén az Urnak Szolgáival sorban
Ültetted öket-is magaddal egy karban.
Fel-nyitott jó szived öket hozzád vonta,
A’ vonszo kötelet nyájasságod fonta.
Udvarod barátság’ templomára váltott,
Palotád egy papi lak-házat formált ott.
Mind két Méltóságos és kegyes Jol-tevök!
Szolljuk jóságtokat jelen – ’s távol lévők.
Bé-tölt jóságtokkal szivünk, nem tsak hasunk,
Nem illik, hogy néma nyelvvel tsak hallgassunk.
Táblát ir ezekröl háládatos tollunk,
Egy szivvel, egy nyelvel hármoniát szollunk.
Fenyljék világotok, ’s meszszire ki-tessék,
Hogy mások-is lássák, ’s az Úr ditsértessék.
A’mit a’ gyolts-inges Lévi meg-emésztett,
Az, egy nékünk szenteltt áldozati részt tett
Légyen Isten elött kedves ez áldozat,
Melly kenyér házábol szebb rész elé-hozat.
Légyen Bükkös’ Neve más olajfák hegye,
Hol lássék bövségnek ’s kövérségnek jegye.
Hová böven szálljon, világosság’ Attya’
Tárházábol minden áldások harmatja.
Itt a’ Gazda lábát olajban fereszsze,
Böv levét a’ sajto patakkal ereszsze.
Báro Ur! hozzád még nagy tiszteletünk int,
Ugy-is mint Atyára, reád viszsza tekint.
Házad’ magos ege’ három tsillagai,
Nagy tzélt arányozo reménység’ fiai
Ragyogjanak el-nem enyészhetö fénnyel,
Boldog vég itt frigyet kössön a’ reménnyel.
E’ három Gyemánt, diszt koronadnak adjon,
Ez hármas arany-lántz oh! el ne szakadjon.
Igaz legyen bennek amaz esméretes
Köz-mondás: Háromban áll a’ tökélletes.
Ama’ leg-szentebb Könyv a’ Hármat fel-vette,
’S a’ tökélletesség’ példájává tette.
Még a’ Pythagoras ’s Plato oskolája
Szerint-is az Három szent dolgok példája
Méltoságos Báro! mélto, hogy pennámmal
Nállad Tökélletest fessek harmas számmal.
Vallás, Emberiség, Tisztesség egy nyomban
Oskolát tartson az Örökös Háromban.
Boldog Atya! harmas boldogságát iro,
Ki illy három fényes nyilvesszökkel bíro:
Kikkel fel-készitvén tegzét, meg-állhasson
Háza szégyen-vallás nélkül hatalmason.
3Ez a’ ki-fejezés vétetett a’ 127-dik Solt. 4-5 verséböl.
Vajha késöbb idök’ folytán-is örvendje
Ohajtásunk végét társaságunk rendje!