HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Gyöngyössi János művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
48. MÉLTÓSAGOS GROFF MAGYAR GYERÖ-MONOSTORI KEMÉNY MIKLOS UR’ ÉS MELTOSAGOS R. SZ. B. GROFF TELEKI PULIKSZENA KIS-ASZSZONY’ Ö NAGYSÁGOK Egyben-párosodásoknak alkalmatosságára MDCCCXIIIdik esztendöben Szeptemberben
Vén tehetségem ’s fogyatékra szállott
Vers-erem! fel-holtt meg-eröltetéssel
Groff KEMENY MIKLOSt telepedni kisérd
Hymen ölében.
A’kit egygy ország’ anya méhe szült-ki,
Nagy Karok ’s Rendek’ kebelek’ fogadta1
Tzélozok azon Versekre, mellyeket irtam a’ Groff Úr ö Nagyságának születésére 1791ben, épen az Ország Gyűlésnek alklamatosságával.
Hymen a nyájas Cytherisel együtt
Most szülik ujjra.
Ott fejem-pólát vete neki Júnó
Készitett tejből feredőt Diána,
A’ kilentz Mú’sák körül udvaroltak
Músika-szóval:
Most pedig vidám Erató galambok’
Pelyhe-tollakbol vete páros ágyat,
Tölts fejem-párnát Ericébe költött
Gerlitze-tollal.
Feddhetetetlenség keze szötte hó-szín
Leplet-is feljül teritett: boritván
Szüz ’Susánnának mühelyébe készült
Ágy-takaroval.
Castor és Pollux tsuda, mint születtek
Tindaris kettös szülemennyi kétszer:
Igy az Ifjat, lám! szüli másod izben
Párosodása.
49. Ifju Groff! tartott valamig magános
Életed, még tsak vala félig élted:
Most vagy élő már, mikor a’ világnak
Ujjra-születtél.
A’ világnak tsak? de biz’ az Hazának
Nemzeted’ márvány remek-oszlopának,
A’ Kiböl majdan farag a’ Jövendő
Egy Magyar Átlást.
Nézzük! ujjabban születék az ifju
Groff Mag egy hív Pár ölelése mellett:
Ott az érző Szív’ foganatja munkás
Édes erövel.
Magnes a’ vassal ha nem egygyesülhet
Benne lélek nints, erejébe meg-holt;
Költi-fel lelkét Szeretöje’ kedves
Érdekelése.
Míg magánosság’ fia, míg az ifju
Nötelen, meltán se nem él, sem érez;
Párja keblébenn nemes élet, érzés
Ott születik-ki:
Ugy van! a’ Szép Nem’ kegyes oskolája
Férjfiak szívét ki-mívelni bírhat
Eltető ’s egygy ujj szüleményt teremtő
Fontos erövel.
Bölts Apollonál eleget tanulhatsz
Untat ott még-is fenyíték hatalma:
Édes és vonzó pedig egy Minerva
Hiv tanítása.
Egy Lyceumban tanítók’ agyakbol
Gazdagon rakhatsz tudományt fejedben,
Igy tudós lészsz; boldog azomban nem lészsz
Oskola-porbol.
Édes és mézzel teli kedves érzést
Boldog életben elegyitni szükség:
Más tudasson, más pedig e’ világon
Boldogul élni.
50. Nintsen erköltsöt szeliditni hasznos’bb,
Mint az erköltsös feleséggel élni,
Ennek ártatlan kebelébe leg-jobb
Oskola készült.
Nem sok az, bár mit tudomány gyalulhat
Férjfibann, ámbár keveset nagyolhat,
Ezt tsak egy bölts s’ jó feleség hatalmas
Jól ki-simitni.
A’ szelid, jó ’s bölts feleségek oh melly
Drága mesternék, tanito vezérek!
Észre sem veszszük, mikor tanitnak,
És mi követjük.
Nállok a letzkék hitetök, azomban
Édesek, könnyük, követésre gyözök:
Szivesen hodol, hajol, enged ott a’
Férjfi tanitvány.
Tsak mosolygások, vagy apolgatások
Kedves és elmés tsevegések által,
Bé-folyók a’ Sziv’ mivelése munkás
Titkos erövel.
A’mikor nyájas kis enyelgetéssel
Tettzenek, ’s tisztább szeretettel égö
Szemmel ök néznek, kuru’solnak akkor
Nagy hatalommal.
A’mikor harmat tsepeg ajkaikrol
Tsergedez méz ’s téj-patak inyeikröl,
Mindenik tseppbenn elegyitve lappang
Virtusi nektár.
Mind ezekben olly hatalom ’s erösség
Rejtezett, mellyel bizonyitni leg-föbb
Próba: sem Plato, Szagirita, sem Kant
Ennyire nem gyöz.
Hasznos embert, jó hazabéli Polgárt
Bölts Előljárót, igaz ügybe Birót,
Söt Kereszyényt-is, ti tsináltok ollyor
Aszszonyi letzkék!
51. Mert kiket szívböl szeretünk ’s betsüllünk,
Kikkel egy lélek’ közelébe léptünk,
Társaségokban hamarebb tanúlunk
Épületünkre.
Ujj eröt, formát, tudománt azoktol
Öltözünk, törvényt nemesebbet érzünk,
Ujjra söt bennek születünk, elébbi
Indulatinkban,
A’mi több: Ott a’ Szeretet leg-édesbb
Leg-nemesbb ’s tisztább neme; melly az élet
Lelke, melly nélkül nem-is él az ember
Élve de meg-holt:
Ott emelt oltárt ez az isten-aszszony
Tiszta ’s erköltsös feleség ölében:
Ott van a’ Moral’feje, ’s ott az erkölts’
Talp-köve nyugszik.
Ez tsak ez, páros Szeretetre nyomja
Feddhetetlenség’ bizonyos petsétjét:
Oltalom, söt Palladinum tsalokák
És török ellen.
Harmason boldog ’s igazán szerentsés
Groff KEMENY MIKLOS, mikor ifjusága’
Zöld tavaszszában sietett ölében
Illy feleségnek.
Groffi Párjának kebelébe, mint egy
Földi nyugalmas paradizba szállván.
Egybe-summázott körül e’ világbol
A’mi tsak édes.
A’mi tsak szent, jó, ’s ha mi nyugodalmas:
Itt talált bőskát (?) olaj-ág hozással,
Mint Noé széljel repesö galambja
Meg-telepedvén:
Ifju Groff! már nem vagy az a’ki voltál
Már egész Polgár nevet érdemelsz: most
Ugy születettettel, nevekedve hogy légy
Nemzeti Héros.
52. A’ Jelen-lévő örömébe Néked
Tapsol, és szemben nevet a’ Jövendö:
A’ Remény bimbós rügyeit felölled
Termi kövéren.
Ifju pályádnak kies Életére
Virradott más ujj betses élet, a’melly
Ujj világ’ tisztán ki-derültt piattzán
Ujj levegöt sziv.
Már vagy ujj ember, foly eredbe más vér:
Fél valál, már most az Egészre nöttél,
Ujj barátság, ujj örökös szövetség’
Sorsosa lettél.
Ujj nevet vettél meg-avult az elsö;
Indulat más ujj hiteget ’s vezérel:
Ujj eröt, érzést okozott ez, ujj más
Izelitéssel.
Ujj arany békót visel a’ szabadság
Nállad, ujj törvény kötelezte szived’:
Ujj Teremtmény vagy, röviden ki-festve
Ifju jeles Groff!
Boldog ujj élet’ neme! oh szerentsés
Változás! Isten’ keze rajzolatja!
Meg-ne változzál sok idökre terjedtt
Vig folyamattal.
A’ Királly Benned meg-ölelje Hivét,
Zárja mejjedben Haza’Népe szívét:
Velled a’Köz-jó erejét nevelje,
Égig emelje.
Két Vadak! már két szelid egygyesült Szív!
Dám-Vad, és Vad-Ketske, szerelmes egy Pár!2
Az elsö Kemény, a’ második Teleki Tzímer.
Kedves ujj Prédák, kiket a’ Cupido’
Nyila vadászott!
Eljetek, függvén az örök követtség’
Könnyü ’s tsak gyengén szorito bilintsén
Hív barátságnak mezejé virágzo
Friss legelöben.