Fő-Papi Nagy Férjem! hamarébb hogy tzélomat érjem,
Én idején ki-halék, még mikor ifju valék.
Élj Te tovább még szebb napokat, sok időkre kimeszszebb:
Fussad az útat eléNestoripálya felé.
Déli Napom voltál, szeretettel ölembe hajoltál:
Ortzádtol ki-derűltt Hóldom örömbe merültt.
Életed éltemnek, Neved-is vala dísze Nevemnek,
Engem-is a’ Te neveltt széked utánnad emelt.
Már hogy az én Holdom’ kötelét körületted eloldom,
Még Te szövétneket adj, ’s fényleni hátra maradj.
Mennyi szakaszt éltem, ’s valamennyit el-élni reméltem
Mind azokat bár még tóldja napodhoz az Ég.
Légy URAD’ ujjában ez egész fejedelmi hazában
Mint egy gyűrü-petsét, mellynek emelje betsét.
Életed’ ösvénnyét őrízze, miként szeme’ fénnyét,
Hogyha gonosz fenyeget, jobb keze’ zárja’ megett.