HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Gyöngyössi János művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
TISZTELŐ VERSEK.
Midőn M DCC XCII-dik Esztend. Septemberben.
MÉLTOS. L. BÁRÓ, M. GY. MONOSTORI
KEMÉNY SÁMUEL
ÚR Ő NAGYSÁGA.
Nemes Torda Vármegyének valóságos Fő-Ispányi
Székében szokott nemzeti pompás rend-tartással
űltettetnék: Lévén a’ Bé-iktató Mélt. Biztosok,
Mélt. Gróff Praesidens KEMÉNY FARKAS Úr
ő Excellentiája, és Mélt. R. Sz. B. Gróff Széki
TELEKI LAJOS Consiliárius Úr ő Nagysága.
Függöttek a’ Versek le-írva akkor az ebédlő ’s mú-
lató Háznak falain öt helyen.
QUANDO fubis, WOLFGANGE KEMÉNY! LUDOVICEque tractum
Tordensem TELEKI! liminaque ista teris:
Numine tùm charo, claro tùm lumine praesens
Et, Wolffgange! faves, & Ludovice, foves.
Sidera ceuCastor, Polluxflammantia spargunt
Lumina; tùm radiat laeta quiete dies.

Im’ mikor új fénnyel derül egy nevezetbeKeményel
Farkas-is, új ki-kelet virrada Torda felett.
Úgy ha köszöntésselTelekit, Lajosel-nevezéssel
Ölbe fogad Seregünk, vidul ezekkel egünk.
Isteni Vendégek! kegyes égből adott nyereségek,
Fáklya gyanánt lobogók, tiszta tüzet ragyogok.
Pollux Castorral jelenék tsillagzati sorral:
Innepi fényt visel ez, tsendes időre jel ez.1
Mikor a’ Castor és Pollux nevű tsillagokat tiszta fényben derülni látják az hajósok, akkor tsendes időt szoktak várni a’ tengeren.
Karjaidon rengetsz,Farkas; Lajos,ölbe melengetsz:
Kétszeres a’ szeretet, melly öletekbe le-tett.

Fausta dies! Nomen micat en commune duobus,
Dulcisonum patrio Nomen in orbe KEMÉNY.
Templum alter reserat prior, introit alter, Honoris,
DumVolfgangepraeis, tùmSamuelque subis.
Quos amor in patriam junxit, cum Nomine Sanguis,
Hic junctas operi complicuere manus.

Szerentsés Nap! ragyog két jó szív egy Névvel,
Ország szerte kedves KEMÉNY Név’ fénnyével.
Egygyik templomot nyit, a’ másik bé-mégyen,
Hogy Torda’ Vármegye’ Fő-Ispánnya légyen.
Egygyik nyújtja, másik a’ terhet fel-vészi;
Székében űl egygyik, a’ más helyben tészi.
Így kiket egyben-köt, Szív, Vérség, Nevezet,
Itt-is a’ köz-jóban fogtak munkás kezet.

Nomen utrumque KEMÉNY, fausto notat omineDurum.
Dura, quoad prosim, Cos, ait, usque terar.
Duritiae est adamas nulli pretioque secundus:
Prosilit è dura rupe salubris aqua.
Utile quidquid erit, carum, vel utrinque salubre
Consilium, id valido robore prome, KEMÉNY!
Sit, licet,Origenes adamantiusindole Doctor;
Hic adamantéus sit tibi, Torda, Comes.

A’ KEMÉNY Név nékünk szerentsés jelt álljon,
Kemény fén-kő kopik, tsak közre használjon.
Leg-drágább a’ gyémánt, de leg-keményebb-is:
A’ kemény kő-szálból jobb víz fokad ’s szebb-is.
Így a’ mi leg-betsesbb, ’s hasznos’bb állandóra
Szármozik egy KEMÉNY észből a’ köz-jóra.
LégyenOrigenesgyémánt-Taníto bár,2
Origenes Keresztyén híres Attya,Doctos Adamantius, gyémánt tanitónak neveztetett azért, hogy az irásban, tanitásban, és tanúlásban való munkát tsudálatos erősséggel győzte. Méltán-is; ha hat ezer darab könyveket írt, a’ mint Epifanius fel-jegyzette. Ha mind apróság lett vólna-is.
Kemény Gyémánt Ispány nékünk betsesebb tár.

Te moderante, KEMÉNY, mediocri tramite habenas,
Aurea durities legibus apta redit:
Cereus haud Themidis molli moderamine nasus
Flectitur, at firmo lex pede vadit iter.
Fulmina nec rigidi vibrant edictaZaleuci,
Nec tua lex terret sanguine scripta,Draco.
Nobilibus, populoque praees: conformiter illis
Jura dabit medius, Te praeeunte, rigor.
Crimina frangentur, scelerumque immane tribunal
Corruet; improbitas lege ligata gemet.
Aeace!ponc cruces; cessa,Rhadamante,catastis;
Justitiam monitus praeside disce KEMÉNY.

Oh KEMÉNY! kormányod alatt fekvő népen
Törvény’ keménységét jártasd a’ középen.
Viaszsz orrú Themis! kelj-ki asztal mellől;
Merő lában járjon igaz törvény elől.
Zaleucusazomban vas-bottal ne bírjon,3
Zaleucus, és Draco, mind ketten igen felette kemény törvénytevök voltanak.
Törvény-könyvet vérrel seDracone írjon.
Nemesség’ és köz-nép’ bölts Vezére lévén,
Kormányozz egy közép keménységnek révén:
Hol, midőn gonoszság’ uralkodó székét
Le-rontván, orrára veted kemény fékét;
Akkor erőszakhozAeacusse nyuljon,
Rhadamantus’atzél törvénnye lágyuljon,4
A’ Poéták szerint a’ Lelkeknek országában, vagy, a’ más világon, ez az Aeacus, és Rhadamantus a’ Lelkek’ Biráinak iratnak, de a’ kik igen szoross igasság szerint leg-keményebben tettek ítéletet.
Mind ketten e’ kinos erőszák’ márvánnyi,
Légyenek egy okos KEMÉNY’ tanitvánnyi.

Vive KEMÉNY WOLFGANGE! Tuae Fax lucida Gentis,
Quem amplexat temero nostra caterva sinu.
Nobilium Te turba colit: ter & amplius esto
Faustus, & in patrio fulgida gemma solo.
Vive dies pariter TELEKI LUDOVICE! serenos,
Sol tibi non celeri currat ab axe rota.
Vive KEMÉNY! Comitem quem prisco jure Supremum
Jubilus unanimi clamat amore chorus.
Vivat Nobilitas Comitatûs Torda, perennet
Libertas, medio, juraque, lexque soro.

Élj Gróff KEMÉNY FARKAS! Nemzeted’ Fáklyája!
Kit tisztel Nemesi Sergünk’ Koronája.
Hozzád szálljon ezer áldások’ szekrénnye,
Fénylék ditső Neved, mint drága-kő fénnye.
Éljen Gróff TELEKI LAJOS; és magassan
Járó Napja fusson feje felett lassan.
Éljen Báro KEMÉNY SÁMUEL! tapsolva
Kiáltja Vármegyénk Fejéhez tsattolva.
Kit régi törvényes útra viszsza-váltott
Móddal, Fő-Ispánynak Vármegyénk kiáltott.
A’ számos Nemesség’ fényes tsillagzatja
Ragyogjon, melly magát Tordárol iratja:
Hol okos szabadság törvény útján belől
Járjon az igazság’ kapujában elől.