NAGY szívű Hazafi! kinek igaz szíved
Ollyan bátran nyilaz, mint vadász kéz-íved,
Most az idő, mellyben állaszsz olly’ hajtásban,
Hol rókák’ ’s farkasok ballagnak rakásban.
Sok az hizelkedő ’s tekervényes róka,
A’ bölts fogás mellett keleptze ’s tsalóka:
Sok a’ bárány bőrben öltözött farkas-is,
Tettetett nevetés mellett agyaras-is.
Most vagyon a’ szemes vadászat’ ideje;
Nem tsak erdő ’s mező róka ’s farkas helye,
Mert Róka-Heródest a’ szent könyv emleget,
Benn a’ palotában, nem az erdő megett:
Úgy farkasban álnok hitetőket-is fest,
Kik hánynak a’ nyájnak titkos útakon lest.
Nosza vadászNimród!ragadd éles tegzed’,
Mellyel a’ vadakat bátor szívvel szegzed.
Mind rókát, mind farkast lőjj, kerges, és széleszsz,
Másként az akol-is barlang ’s róka-lyúk leszsz.
A’ bőröket vond-le ’s kűld-el a’ tsávában,
A’ Bak, a’ Víz-öntő, ’s az Halak’ havában.
Szerentsés vadászat! mellyet hogyha tészeszsz
Acteont, Diánátgyőző vadász lészeszsz.
De illy’ házi rókák’ bőrét add a’ molynak,
Vagy, mi kár, ha bankák ’s baglyok belé-tójnak.
Én, a’ mivel hideg ellen meg-melegszem,
A’ mezei róka-bőrrel meg-elégszem.