Szűl a’ Nemes Ország, Fényes Rendek szülnek,
Nagy
Jupitereknek fejeik feszülnek:
1A’ Poéták szerint feszült akkor a’Jupiternek feje, mikor az ő homlokábólMinervafegyveresen, pántzéloson, sisakoson ki-szökvén, ugy született.
Az Idő sem meddő, az Elmék tenyésznek,
Magzati számosok a’ termékeny Észnek.
Az Három Nemzetnek tanátsban ülési,
Meg-annyi sohajtó Rákhelnek szülési.
Erdély, mint Istenek’ Nagy Annya,
Cybelé,
2Ez a’Cybeléisten-aszszony ugy tartatott a’ Poétáktól, hogy az Isteneket szülte vólna, azért neveztetik:Magna Deorum Mater, Istenek’ Nagy Annyának.
Sok esztendös terhét mind addig emelé,
Miglen most magzatját egy szegény meg-fáradtt
Várandós’ képében szüli Kolosváratt.
Születési jussal vett Szabadság nevet;
Annyának, emlöjén függvén, szemben-nevet.
Sőt e’ Nemes Haza, mint egy meg-vénhedett
Féniks, ifjadásra készületet szedett,
3Ez a’Féniks, a’ mint irják felőlle, vénségében drága füszerekből fészket rakván, és abban belé ülvén, a’ napnak erőss melegétöl meg gyulad, ott maga-is meg-ég.
Mellyböl egyben-rakott fészkét midön üli,
Tulajdon porából magát ujra-szüli.
Midőn a’ Természet igy ont böv malasztot,
Néked-is mind időt, mind helyet választott
Oh kedves Vendége nem tsalfa Reménynek,
Kisded MIKLÓS! mettszett formája KEMÉNYnek.
Kit egy Szabad Ország’ anyai kebele
(Ah melly Fejedelmi Fiuságnak jele!)
4A’ NéhaiKemény Jánosb. e. Fejedelem egyenes lineáján.
Szült-ki piattzára hármas Közönségnek,
Sereglő Rendében zászlós Nemességnek.
Hogy lennél ölelő karoknak közötte
Két Édes Anyának egy kedves Szülötte:
Az Egygyik, mint Embert, adott e’ világnak,
Mint Örököst pedig egy SzálKeményÁgnak;
A’ más a’ Köz-jónak adott, mint Zálagot,
E’ kis Gó’sen Földnek jó Hazafi Magot.
A’
Nép’ gyözedelmétNevedben viseled,
5
Miklós,Görögül,Nicolaos,ezt jelenti:Népnek Gyözedelme.
Az Szabadság egygyütt jött világra veled.
Egygyesültt Rendeket Dajkáidnak hivod,
Szabad levegőböl élet’ lelkét szivod.
Koronás Kisdednek képét hoztad-elő
Gyözedelmi olaj-koszorut Viselő!
Nem
Diadumenustöbbé e’ tsetsemő;
6Ez a’Diadumenus,fia vóltMacrinusImperátornak (Imeperátornakem.), a’ világra születtettvén, fejéhez vólt körül öszve-nőve valami korona forma kerekded hártya, avagy hús, mellyért osztánDiadumenusnak-is neveztetett, melly-is ezt tésziKoronás,vagy,Megkoronáztatott.
Te vagy e’ Koronás Névre méltó, nem ő.
Vak szemeid körül borultt olaj-ágok
Nép’ gyüzedelméböl füzött bizonyságok,
7A’ régiAthenabélieknél illyen szokás vólt, hogy mikor valamelly Háznál Férjfiu magzat született, olaj-ágból fontt koszorut függesztettenek-fel. Az olaj-ág pedig közönségesen győzedelemnek tzimere a’ régieknél.
Mint Persa tengerben rejtett tsiga-neme,
Hogy benne teremjen a’ drága-gyöngy’ szeme,
Fel-jövén a’ mélyböl, hol örvény boritja,
A’ szabad ég alatt gyöngy-házát ki-nyitja;
Az anya-ház tiszta harmatot bé-vészen,
Mellyböl a’ gyöngy-szemnek származása készen.
8A’ tsigáknak azon neméről, mellyekben a’ drága-gyöngy terem, az iratik, hogy éjjel fel-jövén a’ méllységből a’ viznek szinére, ki nyitják az ő héjjokat, mellyben az harmat belé esvén, abból fogantatik a’ drága-gyöngy. A’ napkeleti és déli tartományoknak némelly tengereiben-is, mint a’ Persiai és Zeiláni tengerekben-is e’-félék találtatnak. A’ gyöngy-termő-tsigáknak külső héjja avagy boritékja neveztetik a’ régiektőlGyöngy Anyának, görögül:Margameter.
Igy vólt a’ Magyar Eg’ leg-tisztább harmatja,
Kedves lételednek áldott foganatja,
Oh kisded drága Gyöngy! méltó, ki még leljed
Magyar Koronának kövei köztt helyed.
De hol van a’ kintses Anya? Ama’ Gyöngy-ház,
Kinek fejérsége természeti; nem máz.
Kedves Kints! e’ termés tárházhoz illettél,
De már kintse ujjabb tár-háznak-is lettél:
Drága Gyöngy! az első tárház ki-rekeszte,
9A’ választott szépségü és jeles gyermekeket drága-gyöngyöknek neveziMartialis; Lib. XII. Ep. 49.Formosos, niveos pares, gemellos, non pueros, sed uniones.
De Hazánk kints-tartó házában ereszte.
Mú’sám! vagyRákhelszült, vagyHajnal’sLátóna;
Vagy e’ Kints Gróf BETHLEN KATA tulajdona.
HaRákhel; nintsJákob’kebelének hijja,
Kisded
Bénjáminez, a’ jobb-kéznek Fia:
10
Benjaminmagyarul teszen:Jobb kéznek fia.
Ha az Hajnal; kedvesMemnonEnnek neve:
Ha
Látóna;lantos kis
Apollóleve:
11A’ Poéták szerint ama’ kedves gyermek,Memnonfia vólt az Hajnalnak;ApollópedigLátonaisten-aszszonynak.
Ha Gróff BETHLEN KATA’ kebele’ Szerelme;
Ugy MIKLÓS, egy szabadNépnek Gyözedelme.
Scaligernek Annya, míg az idő haladtt
Ama’ bé-petsételtt tiz hónapok alatt,
Álmában egy gyujtott Szövétneket szült-ki,
Mellynek fénnye széles országra terült-ki
12Lehet látni ezen álmot a’ Scaliger életének le irásában,Miscell. Groning. Tom.II.pag. 5.
Tündér Álom! soha bizonyosbb nem vóltál,
Mint mikor illy ditsö Valóságot szólltál.
Kérd-meg, Mú’sám! e’ Gróf édes Anyát sugva,
Míg Alakja kárpit alatt vólt el-dugva:
Illy álmot találós elméje jádzott-é?
Játék-helyén égő fáklya nem láttszott-é?
Mert már-is Országnak szeme közzé terjed
E’ Fáklya, még mikor gyenge lángal gerjed;
Már-is
Tordánáltal ’s
Gerenden,
Véts’Vára’
13
Gerend, Véts, a’ Mélt. egygyik Kemény Ágnak ős-jószágaiTordaVármegyében.
Temérdek falait lövelli súgára:
Már-is ketté-hasadtt
Hesdátnak kőszála’
14A’ hires Torda Hasadékja más névelHesdátnak is neveztetik.
Darabos homlokán fényleni le-szálla.
Honnan meszsze szemben
Sajótarányozza,
15
Nagy-Sajó-is ugyan ezen Mélt. Kemény Házhoz tartozó ös-jószág, mellynek felette az ugy nevezett Tamás Havassa, egy magass köszállal.
HolTamás’Havassát fénnyel aranyozza
Kevés idő! Majdon ki-hatCarpathusig;
Onnét ki-világol délreParnassusig.
Itt álmodta Músám e’ született Fáklyát,
16A’ Poéták ugy iratnak, mint a’ kik a’ Parnassus hegyén látnak álmot.Morphaeusvólt az Álomnak Istene.
Rá-hintvénMorphaeusálom-hozó mákját.
Édes Álom! ne légy tsak tündér ábrázat;
Fessen tsalhatatlan Valót e’ példázat.
Ugy hiszem; mert KEMÉNY SÁMUELnek Vére
Folyt által ki-mettzett Képének szivére.
Mikor egy felséges Lélek Fiat nemzett,
A’ jó mag termékeny reménységgel szemzett
Eredetét Napról tiszta súgár vészi,
Mind kettő egy tűznek természetét tészi.
Tiszta
Hydaspesfoly kristály-szin kútfőböl,
17Lásd e’ folyóvizről az 53-dik lap, Arany és drága-gyöngy-is termett benne.
Nem vad veszsző fokad nemes szőlö-tőböl
Igy mikor öleljük FiátAeneásnak
Attyának nagy lelke jött belé, nem másnak.
Akár leszszIulus, Nemzőjét példázza,
Akár egy
Sylvius, Attyát magyarázza.
18
Iulus, ésSylvius, mind kettő a’ kegyesAeneasnak fia vólt. Az elsőtől amaz hires RomaiJuliaFamilia, a’ másodiktól pedig Albániai nehány Királyok származtanak.
MikorSalloninust apolgat kebelünk,
Méltán NagyPolliotfiában képzelünk.
Szerelmetes Gyermek! néked kivül, belől
Öröm ’s gyönyörüség nevet minden-felöl.
Atyád el-fogadó karjain fel-emel,
Mondván: Én Fiam ez, szerelmet érdemel.
19A’ Romaiaknál a’ gyermeket születése után a’ puszta földre le-tették. Onnan az Atya szokta vólt karjain fel-emelni, és el-fogadni, az által tulajdon gyermekének esmervén. Ennek a’ szokásnak némi-nemü követése Erdélyben-is a Szászoknál némely helyeken találtatik.
Gróff Édes Anyádnak homlokán fel-tetsző
Vidám hajnal minden fájdalmit el-mettző.
Két Gróff Nagy Anyáknak meg-éledtt ortzáin.
20Egygyik M. Gróf TzegeiWass KristinaÚr-Aszszony ő Nagysága, Néh. Mélt. BáróKemény MiklósÚr ő Nagyságának Özvegye; a’ másik M. Gr. Bethlen Domokósné, GrófBethlen KataÚr-Aszszony ő Nagysága.
Mint egy örvendező Betlehem’ uttzáin,
Foly a’ gyönyörüség elegy téjjel ’s mézzel
Pólálják kebelek’ Szerelmét két kézzel.
Itt márNáominak, mint életnek fája,
A’ meg-nyertt kívánság,
ObedUnokája:
21Ama’NáomiBethlehem Várossában lakott,ObedpedigBoáznakRúttal való fia, ámbár tulajdonképen nem vólt-isNaominak az ő fiátol való Unokája, hanem tsak kedves MenyénekRútnak másodszori házasságából való. De épen ugy tartotta és fogadta, mint maga valóságos Unokáját, kivált a’ ’Sidóknak törvénnyek szerint. Rút. K. IV. Rész.Lóispedig vóltTimotheusnak Nagy-Annya. 2. Timot. 1: 5.
MárLoisnak lelke a’ melly hittel teli,
Timotheussának szájába lehelli.
Végre kilentz Mú’sák koszoruban állnak,
Kiki tiszte szerint forgódván, szolgálnak.
Clio, ki a’ meg-lett dolgok’ könyvét birja,
22Minden Musának külön tiszte e’ vólt:Clió, a’ viselt dolgokat meg-iró Músa.Calliope, Oratoriának, Ékesen-szollás’ mesterségének Músája.Thália, a’ Vig Játékoknak, vagy Komédiáknak Músája.Térpsicoré, Tántzolásnak Músája.EratoSzerelmeknek éneklö Músája.Melpomene, szomorú dolgoknak,Trágediáknak Músája.Euterpe, Kellemetességnek és sipolásnak Músája.Polymnia, az emlékezetre méltó dolgoknak, ’s historiáknak Músája.Urania, az égen lévő dolgokat éneklő Músa.
MIKLOSt Haza-fiak’ száma közzé irja,
Ama hittel jegyzett Hivség’ Könyvét vészi,
23A’ Királynak Hivségére való meg-esküvésről (Homágiumrol) készittetett Hitel-Könyv, melly épen most II.Leopoldnak el küldetett.
’S LEOPOLDnak e’ kis Hivét sorban tészi.
Calliopekezet fogvánCiceróval,
A’ KEMÉNYJó Szívröl beszéll ékes szóval.
Bokrétákban leg-szebb virágit szaggatja,
’S körül bőltsöjére rendesen aggatja.
Thaliavigságos játékkal éleszti,
KiesHippocrene’kútjában fereszti,
Nyájasság’ raj-mézét nyelvére tsepegtet,
Kit rebegő édes szótskákkal ketsegtet.
Terpsicorégyenge lábait illeti,
Tsinos Magyar tántzra még most egyengeti.
EratoSzeretet’ tsókjával köszönti,
Kedvességnek lépét ajakira önti.
Sidoni len-gyóltsból gyenge pólát terit,
24A’ Régieknél a’ Sidon városbéli gyolts vala a’ leg-hiresebb. A’ vékony száru, levelekkel rakott folyó-borostyán plánta, valamint a’ más borostyán, (Laurus) tulajdonok vólt a’ Poétáknak. E’ most póla-kötő helyett szolgálni a’ másiknál alkalmatosabban képzeltetik.
Folyó-borostyánnal mellyet környül-kerit.
Melpomenéitt-is szomoru szint jádzik,
Ártatlan könyveit törölgetni látszik.
Vagy tömlöben nektár-tseppek gyanánt szedi,
Tsak alatson porba hullni nem engedi.
Euterpénádmézes Konfectek’ seregét,
Tsoport mandragóra ’s dudaim tsemegét
25Lásd 1 Mos 30: 14, 15. Ének Én. 7: 13.
Midön kedveskedő kezekkel bé-mútat,
Ajakain flótat ékes hangon fútat.
Polymnia, irván életét fel-tolla,
Örök emlékezet’ könyvét készit rólla;
’S majd mikor ingadó böltsőjét ki-növi,
Virtusit
Minerva’ Palástjában szövi.
26Hires a’ Régiek elöttPeplum, Minervae, Minerva’ Palástja,melly hoszszu vékony-patyolat forma palást vólt, mellyben a’ nagy érdemü embereknek nevezetes tselekedeteik mesterségesen belé-szövettettek, vagy varrattattak. Ollyan forma szép munkának lehet ezt gondolnunk, mint ma-is azok a’ nagy szönyegek, mellyekben egész ütközetek és gyözedelmi pompák le szövettettek, a’ minéműek a’ mi Fels. Udvarunknál is találtatnak.
Uranialátván uj fényes tsillagot,
Melly-is e’ született Magnak meg-villagott,
Az Eg’ lakossinak innepet hirdetett,
Mondván: Boldog tsillag, melly alatt született!
Ir
Herschelnek, légyen ez ujságra gondja,
27Ez Neve annak a’ tudós Eg-visgálónak, a’ ki 1781-ben egy uj Planétát talált-fel az égen, melly az utánUranusnak neveztetett.AriádnéKoronája egy tsillagzat az égen.
Ariádné’fején illő fénynek mondja.
Mú’sám! végre kövesd e’ Sereget hátul,
Ajánljad-bé rezgö sipodat sajátul.
E’ néhány udvarló rendet lopjad nyomban
Selyem párnátskája alá alattomban.
Isteni Magzat! bird Heróknak Udvarát,
Töltsed halhatatlan istenek poharát.
28Az isteneknek pohárokat tölteni, példája a’ nagy méltóságra való emeltetésnek.
Kisded
Saloninus! tekints-ki elöre
29Mikor ama’ Romai NagyPollioDálmatiánakSalonanevű várossát meg-vette vólna, azon esztendőben egy fia született, kit azon Városról nevezettSaloninusnak. Ennek tisztességére irta Virgilius a’ 4-dik pásztori Énekét. Ez a’ Kisded születésekor mindjárt nevetett, a’ mint irják; de igen rövid életü vólt.
Szem-közben mosolygó boldog Jövendöre.
Nevess, szebb Világról vett hijedelemben,
Nemzeted’ uj arany Századjával szemben.
30
– Surget gens aurea mundo – et incipient magni procedere menses. Virg. Ecl. IV.
Tsak hogy légy, ohajtjuk, a’ rövid életü
Saloninustól bár külömb tekintetü:
Idődet nem vélle, söt Nestorral mérjed,
Hazád’ Reggelének déli pontját érjed.
HolPollio’Fiát sipolgattaMáro,
Ott Te légy notámnak tárgya, Kisded Báró!
Nem vóltSaloninus Máronak olly drága
Mint nékem Te, KEMÉNY Törsök’ ékes Ága!