Gyöngyössi János művei
Elektronikus kritikai kiadás

Jánusa’ Pogányoknál Istene vólt az Idő-folyásának, más névelPatulciusnak is hivták. Ez az, a’ ki az el-múlttakat bé-zárta, a’ jövendőket nyitotta, az esztendőket elé-hozta, és végezte. A’ honnan kóltsot festettenek kezében.

Astraeaminden Igasságnak, Egyenességnek és Illendőségnek Isten-aszszonya, a’ ki nem nézhetvén az embereknek gonoszságokat, az égbe költözött a’ főldről.

Themis-is az Igasságnak és jó törvénynek Elöljárója. Itt a’ Magyar törvényért vettem különösön.

A’ Vers-irásbanVénust, holErycinának, holCythereának, holCypriának nevezzük, a’ mint a’ Versnek rendiben lehet bé-illetni; de éppen mind tsak egygyet tészen.Páphuspedig igen kies Várossa és mulató-hellye vóltVénusnak, hol temploma-is vólt.

A’ Poéták szerintVénus, vagy-isErycinaszármazottSaturnustól,Saturnusalatt pedig értetik maga az Idő; mertSaturnusnak neve görögülChronos; melly Időt teszen. A’ mi kerek formáju, aztKoronának hivják a’ régiek. Az Idő, és Esztendő illyen.In se convertitur annus. – Annus, quasi Annulus:Az esztendő’ neve, gyűrűnek kerekségéből vétetett.

CyprusSzigeteVénus’tulajdonának tartatott, ha néki pompás múlató hellye és temploma vóltPáphusban.Idahegye pedig az, a’ hol PárisVénusnak itélte vólt az arany-almát. Kedves hegyeVénusnak.

Necte tribus nodis ternos, Amarylli, colores – Veneris, dic, Vincula necto.Virgil. Eclog. 8.

A’Náisok a’ vizekben lakozó Leányok vóltanak.Tritonpedig a’ tengernek és vizeknek Istene a’ Poétáknál. Különösön az habokon uralkodott.

Hasonlatosság szerint való ki-fejezések.Bédaa’ bőlts embert neveztenégy-szegü Kőnek. Valamint a’ szerentsét gollyóbison állva, ugy a’ bőltsességetnégy-szegü kövenülve festették a’ Régiek. A’Tzédruspedig a’ rodhadatlanságnak példája.

Ez a’Bedegénévárosotska vólt a’ Libánus hegye alatt. A’ neve Magyarúl tészenGyönyörűségnek Házát.

Drususvólt egy Romai Nemes Uri Ember, ki-is házakat épittettvén, mikor egy mester-ember meg-látta vólna, hogy igen sok ablakokat hagyatott az házán, kénálkozott jó jutalomért, hogy az háznak ablakaiból bé-tsinálna. KinekDrususezt felelte: Sőt inkább azért adok néked több jutalmat, hogy még több ablakokat is tsinálj az én házamra, hogy oda többen bé-nézhessenek, és lássak, mitsoda életet élek én az én házamon belől.

A’ melly Kertet, vagy Paraditsomot maga az Isten Édenben plántált vala, kétség kívül a’ vólt a’ legszebb Kert a’ Világon. De abban a’ Kertészeknek mái mesterséges mivelési, spallérjai, ’s a’ t. nem találtattak, hanem mindenek vóltak természeti egygyüségben. Már Angliában is kezdettenek efféle Kerteket épiteni, hol a’ mesterség mindenben követi a’ természetet.

A’ Músáknak karja ugy festetik-le, hogy felettekApollóül, körül fogják a’ Músák, kik hallgatják tanitását.

Ezek a’ három Grátziák, kik közzül első vóltAglájanevű.

Ama’ RomaiCátónakigen kedves Leánya vóltPorcia.

Az-azTiszta, mivelKláraazt jelenti.

Nagy SándorMacedoniánakPellanevü Várossából való vólt. Ki-terjesztette vala Asiában birodalmát meszsze épen azIndus’vizéig. A’ gyözedelemről irott VersekPoeannével régen neveztettek.

Az ember egyKis-Világ, a’ mint a’ régiek nevezték.

A’ Királyok szerették régen Pásztoroknak neveztetni; mintAgamemnonis juhak’ Pásztorának neveztetik az uralkodásra nézve.

A’ te akaratod férjednek birodalmában lészen, és ő néki birodalma lészen rajtad.E’ mondatott Évának. 1. Mos. 3: 16. A’ Férj feje az ő Feleségének. Efés. 5: 23.

Sálemannyit tészen, minttsendesség, békesség.

Sólt.127: 4, 5.

Telemachusvólt fiaUlyssesnek, Görög Országban egyItachanevü szigetetskének Fejedelme ő-is Attya után de a’ mellyItachaigen kevés lakosokból állott, és inkább tsak az ő háza-népei vóltak.Telemachusigy szollHomerusnál a’ mint Deákra vagyon forditva:Sum propriae Rex ipse domus, princepsque meorum.

Aristotelesazt mondja:Viri erga uxorem ea est ratio, quae pincipis erga subditos.UgyPlutarchusis:Imperare debent mariti uxoribus, ut anima corpori.

AristotelesazOeconomiát,avagy tselédes-gazdaságot neveziMonarchiának, az-az Királyi uralkodásnak. Igy szóll egy helyen:Initio ex regio imperio videntur cives ad majores societates devenisse: ex domestico nimirum. Domus enim quoevis seniori, tanquam regi, paret. Ex hac autem caeterae societates prosiuxere. – Quo respexit sine dubio Homerus, ubi alt: Quique gubernat uxorem jure ac gnatos.A’ régi Patriárkák, mintJób, Abrahám, Isák,’s a’ t. illyen házi Királyok vóltak, annyival-is inkább, mivel más uralkodó fejektől nem függöttenek.

Az Arany-Alma tzimere az Uralkodó Hatalomnak. Nevezetes a’ Romai Német Tsászárságnak az az arany Almája, melly azon Tsászárságnak kintsei között tartatik.

Ezen Házi Királyságnak formájaAristocratico-Monarchica, a’ mint nevezik: az-az ollyan, a’ hol nem egyedül maga a’ Fő határozatlan hatalommal uralkodik; hanem tsak az Ország Rendeinek-is jussok vagyon az Uralkodó Fejedelmi, vagy Igazgatásbéli Hatalomhoz. A’ Férjfi Király ugyan a’ házban, de részese a’ Feleség is az Igazgató hatalomnak.

Mikor a’ régieknél a’ Menyaszszony a’ Vőlegény házába vitetett, a’ bé-vett szokás szerint néki ezeket a’ szókat kellett mondani: A’ hol teCájusvagy, ott énCájalészek, az-az a’ hol te Úr, ott én Aszszony. Vólt Romában egy ditséretes hires Aszszony,Cája Caecilia, Tarquinius Priseusnak Felesége. Erről fogott alá származni ez a’ köz mondás.

A’ Poéták’ meséje azt állitja, hogy mikorAriadné Theseustól egy szigetben el-hagyatott vólna gyámoltalanul,Libervagy-isBachusIsten meg-szánta el-vette, és néki egy szép Koronát ajándékozott, és ez a’ Korona vólna ma az égen tündöklő egy Korona a’ tsillagok között, melly egy kereken helyheztetve kilentz tsillagokból áll, egy a’ közepén lévén. Ez azAriadnémás névelGnossiának is neveztetik.

Példab. 31: 10.

Hajdon a’ ’Sidók ollyan szóval hivták a’ Szüzeket, a’ melly tulajdonképenBé-petsételtetettettészen; mivel a’ napkeleti szokás szerint a’ Szüzek régen rejtekben tartattak, és emberek eleibe ortza fedél nélkül ki-sem mentenek.

1. Mos. 24: 65. A’Kárbunkulus-kőnek láng-szin tündöklése vagyon; a’Rubintnak piross; a’Saffirnak kék.

A’ Kéz-iv az Erősségnek és tehetségnek példája.

Ama’ jó szivü nyájas TsászárTitusneveztetettEmberi Nemzet Gyönyörüségének.

Rex est, qui cupit nihil, hoc regnum sibi quisque dat. Senecaszavai, az-az: Király az, a’ ki semmit nem kiván. Ezt az Országot ki-ki adhatja magának.

Orpheus, amaz hires Musikás, feleségét,Eurydicetaz halál által el-vesztette vala, egy Kigyónak marása miatt. DeOrpheusle-menvén az Hóltaknak Országába; meg nyerte, hogy szép musikálásával onnan ismét az életre ki-hivhassa. Az én Barátom most én előttem illyenOrpheus, vagy lantoló Poéta. Az Halál által ez elött el-szalasztott Kedves Feleségét mintegy most eleveniti-meg, mikor ujjabban meg-párosodott.

Stellanevezetű Poétának, ki Pataviumból, vagy a’ mint ma hivjákPáduából való vala, igen kedves felesége vóltViolantilla, kinek tisztességére sok Verseket irt. Ennek a’StellaPoétának különös és szives barátja vóltStatius Papiniusnevü Poéta, ki-is a’StellánakViolantillával való menyegzőjét Versekkel tisztelte, mellyeket ma-is olvasunk.

Arethusavólt Siciliai Músa. Ezt hivta segitségülVirgilius, mikor a’ X-dik Eclogáját irta:Extremum hunc Arethusa’s a’ t. Itt vettem közönségesen tsak a’ Músa névért,synecdochice nomen proprium pro communi; valamint a’ Falernumi bor, akármely jó borért.

Tenedosegy igen kies kisded Szigetetske vólt az Aegaeumi tengerben. UgyClarus, vagyClarosegy Város vólt Görög Országban. Mindenik helyek különösönApollónak birtoka alatt lenni tartattak a’ Poétáktól.