A’ jó Rendnek a’ Bőlts Természet Mestere,
Sietve nem alkot nagy Munkát műszere.
Tökélletes formát készitvén, előre
Nem szöktet, gráditson lépik a’ tetőre.
Rendet követsz Te-is Méltóságos Báró,
A’ természet’ útján tanultt úton-járó.
Elébb lettél gyengébb Alkotványnak Attya,
Most a’ Tőkélletest a’ Remek mútatja.
Tsak kezdette alól a’ Nemet az Első,
Most bé-koronázza bóltozván a’ Felső.
Bóldog Atya! Úri Házad’ bóltozatja
Lett a’ plánétás Ég’ kisded példázatja.
Hol kisebb abrontsot
Hóld-Diánaki-fut,
1A’ Poéták az HóldatDiánának tartják.
MígFébust késlelte tágassabb abronts-út:
Hol az
Hajnal-Vénus2Az Hajnal-Tsillag maga a’Vénus.
elébb hogy fel-derült,
A’ Nap-is utána gyémánt szekérben ült.
Sietett az ESTER! Az az út szapora,
Mellyen jár az Aszszony-Nemnek szép tábora.
Mert ebben a’ gyengébb természetnek útja
Siető pályáját sebesebben futja;
Hamarébb nő, elébb érik ’s eszesedik:
Méltán hát nap-fényre elébb verekedik.
’SIGMOND késett, mivel hoszszabb időn készül,
Mikor a’ természet egy Tökélletest szül.
Elein értt kedves ’Sengét hozSzent-Iván
De a’ tartós gyümőlts késedelmet kiván.
Szép Alak, angyali kép a’ kisded ESTER,
De ’SIGMONDban a’ bőlts természet főbb Mester.
Szeretjük, tsudáljuk ugyan a’ szép Nemet,
Ez a’ Szivet vonja, el-lopja a’ szemet;
De az Erő, Érdem, ’s Nemzeti Méltóság
Férjfi Nemmel egygyütt született Valóság.
Szép a’ házi Galamb, ’s kedves az Udvaron,
Alszik a’ Bárányka ölelgető karon.
De az Erő a’ Sast illeti, ’s ki jegyzi,
Oroszlán? derekát hatalom övedzi.
Szép a’ Ró’sa, minden kerteknek bálvánnya;
Szine, szaga kiesÉden’maradvánnya.
De a’ Tőlgy nevelhet fát az Épitőnek.
Kemény termetéből gerendák ki-nőnek.
Oh szerentsés Atya! im’ te reád nézve
Szépség az Erővel vagyon már tetézve.
Midőn e’Lucinabőltsőjét foglaló
Pár Alak Házadban mind két Nemből való.
ESTER sok szemeknek leszsz paraditsoma,
’SIGMOND a’ NALÁTZI Érdemnek temploma.
Amaz által tsupán Atya nevet vettél;
Ebben fényes Házad’ Épitője lettél.
ESTERben Nagy-Annya’ Lelke viszsza-térjen,
Kiben Magyar’Su’sánegyEstert esmérjen.
’SIGMOND légyen, ki most világra bé-lépe,
’SIGMOND Gróf Nagy-Attya’ jó Szivének képe.
Oh Isten-aszszonyok’ ágyokra érdemes
Tsetsemő! nevekedj, mint egy Magyar Nemes.
Gróf Anyád’ erein szivutt TELEKI Ész
3Édes Annya e’ Tsetsemőnek, Mélt Gróf Tor. Sz. GyörgyiToroczkai TheresiaÚr-Aszszony ő Nagysága, leánya Néhai Mélt R. Sz. B. Gróf SzékiTeleki EsterÚr-Aszszony ő Nagyságának.
Hazádnak bástyáin tüzelni légyen kész.
Ha még lehetséges, hogy a’ nap-enyészet’
Útjára tértt Magyar erőtlen természet
Cicerot,Curtiust,Germanicust szűljön;
Belőlled Nagy Magzat! ez három készüljön.
Ezt irván, oh vajha légyek nem Poéta,
Hanem igaz-mondó ajaku Proféta.