Gyöngyössi János művei
Elektronikus kritikai kiadás

Jánus a’ Pogányoknál Istene vólt az Idő-folyásának, más nével Patulciusnak is hivták. Ez az, a’ ki az el-múlttakat bé-zárta, a’ jövendőket nyitotta, az esztendőket elé-hozta, és végezte. A’ honnan kóltsot festettenek kezében.

Astraea minden Igasságnak, Egyenességnek és Illendőségnek Isten-aszszonya, a’ ki nem nézhetvén az embereknek gonoszságokat, az égbe költözött a’ főldről.

Themis-is az Igasságnak és jó törvénynek Elöljárója. Itt a’ Magyar törvényért vettem különösön.

A’ Vers-irásban Vénust, hol Erycinának, hol Cythereának, hol Cypriának nevezzük, a’ mint a’ Versnek rendiben lehet bé-illetni; de éppen mind tsak egygyet tészen. Páphus pedig igen kies Várossa és mulató-hellye vólt Vénusnak, hol temploma-is vólt.

A’ Poéták szerint Vénus, vagy-is Erycina származott Saturnustól, Saturnus alatt pedig értetik maga az Idő; mert Saturnusnak neve görögül Chronos; melly Időt teszen. A’ mi kerek formáju, azt Koronának hivják a’ régiek. Az Idő, és Esztendő illyen. In se convertitur annus. – Annus, quasi Annulus: Az esztendő’ neve, gyűrűnek kerekségéből vétetett.

Cyprus Szigete Vénus’ tulajdonának tartatott, ha néki pompás múlató hellye és temploma vólt Páphusban. Ida hegye pedig az, a’ hol Páris Vénusnak itélte vólt az arany-almát. Kedves hegye Vénusnak.

Necte tribus nodis ternos, Amarylli, colores – Veneris, dic, Vincula necto. Virgil. Eclog. 8.

A’ Náisok a’ vizekben lakozó Leányok vóltanak. Triton pedig a’ tengernek és vizeknek Istene a’ Poétáknál. Különösön az habokon uralkodott.

Hasonlatosság szerint való ki-fejezések. Béda a’ bőlts embert nevezte négy-szegü Kőnek. Valamint a’ szerentsét gollyóbison állva, ugy a’ bőltsességet négy-szegü köven ülve festették a’ Régiek. A’ Tzédrus pedig a’ rodhadatlanságnak példája.

Ez a’ Bedegéné városotska vólt a’ Libánus hegye alatt. A’ neve Magyarúl tészen Gyönyörűségnek Házát.

Drusus vólt egy Romai Nemes Uri Ember, ki-is házakat épittettvén, mikor egy mester-ember meg-látta vólna, hogy igen sok ablakokat hagyatott az házán, kénálkozott jó jutalomért, hogy az háznak ablakaiból bé-tsinálna. Kinek Drusus ezt felelte: Sőt inkább azért adok néked több jutalmat, hogy még több ablakokat is tsinálj az én házamra, hogy oda többen bé-nézhessenek, és lássak, mitsoda életet élek én az én házamon belől.

A’ melly Kertet, vagy Paraditsomot maga az Isten Édenben plántált vala, kétség kívül a’ vólt a’ legszebb Kert a’ Világon. De abban a’ Kertészeknek mái mesterséges mivelési, spallérjai, ’s a’ t. nem találtattak, hanem mindenek vóltak természeti egygyüségben. Már Angliában is kezdettenek efféle Kerteket épiteni, hol a’ mesterség mindenben követi a’ természetet.

A’ Músáknak karja ugy festetik-le, hogy felettek Apolló ül, körül fogják a’ Músák, kik hallgatják tanitását.

Ezek a’ három Grátziák, kik közzül első vólt Aglája nevű.

Ama’ Romai Cátónak igen kedves Leánya vólt Porcia.

Az-az Tiszta, mivel Klára azt jelenti.

Nagy Sándor Macedoniának Pella nevü Várossából való vólt. Ki-terjesztette vala Asiában birodalmát meszsze épen az Indus’ vizéig. A’ gyözedelemről irott Versek Poean nével régen neveztettek.

Az ember egy Kis-Világ, a’ mint a’ régiek nevezték.

A’ Királyok szerették régen Pásztoroknak neveztetni; mint Agamemnon is juhak’ Pásztorának neveztetik az uralkodásra nézve.

A’ te akaratod férjednek birodalmában lészen, és ő néki birodalma lészen rajtad. E’ mondatott Évának. 1. Mos. 3: 16. A’ Férj feje az ő Feleségének. Efés. 5: 23.

Sálem annyit tészen, mint tsendesség, békesség.

Sólt. 127: 4, 5.

Telemachus vólt fia Ulyssesnek, Görög Országban egy Itacha nevü szigetetskének Fejedelme ő-is Attya után de a’ melly Itacha igen kevés lakosokból állott, és inkább tsak az ő háza-népei vóltak. Telemachus igy szoll Homerusnál a’ mint Deákra vagyon forditva: Sum propriae Rex ipse domus, princepsque meorum.

Aristoteles azt mondja: Viri erga uxorem ea est ratio, quae pincipis erga subditos. Ugy Plutarchus is: Imperare debent mariti uxoribus, ut anima corpori.

Aristoteles az Oeconomiát, avagy tselédes-gazdaságot nevezi Monarchiának, az-az Királyi uralkodásnak. Igy szóll egy helyen: Initio ex regio imperio videntur cives ad majores societates devenisse: ex domestico nimirum. Domus enim quoevis seniori, tanquam regi, paret. Ex hac autem caeterae societates prosiuxere. – Quo respexit sine dubio Homerus, ubi alt: Quique gubernat uxorem jure ac gnatos. A’ régi Patriárkák, mint Jób, Abrahám, Isák, ’s a’ t. illyen házi Királyok vóltak, annyival-is inkább, mivel más uralkodó fejektől nem függöttenek.

Az Arany-Alma tzimere az Uralkodó Hatalomnak. Nevezetes a’ Romai Német Tsászárságnak az az arany Almája, melly azon Tsászárságnak kintsei között tartatik.

Ezen Házi Királyságnak formája Aristocratico-Monarchica, a’ mint nevezik: az-az ollyan, a’ hol nem egyedül maga a’ Fő határozatlan hatalommal uralkodik; hanem tsak az Ország Rendeinek-is jussok vagyon az Uralkodó Fejedelmi, vagy Igazgatásbéli Hatalomhoz. A’ Férjfi Király ugyan a’ házban, de részese a’ Feleség is az Igazgató hatalomnak.

Mikor a’ régieknél a’ Menyaszszony a’ Vőlegény házába vitetett, a’ bé-vett szokás szerint néki ezeket a’ szókat kellett mondani: A’ hol te Cájus vagy, ott én Cája lészek, az-az a’ hol te Úr, ott én Aszszony. Vólt Romában egy ditséretes hires Aszszony, Cája Caecilia, Tarquinius Priseusnak Felesége. Erről fogott alá származni ez a’ köz mondás.

A’ Poéták’ meséje azt állitja, hogy mikor Ariadné Theseustól egy szigetben el-hagyatott vólna gyámoltalanul, Liber vagy-is Bachus Isten meg-szánta el-vette, és néki egy szép Koronát ajándékozott, és ez a’ Korona vólna ma az égen tündöklő egy Korona a’ tsillagok között, melly egy kereken helyheztetve kilentz tsillagokból áll, egy a’ közepén lévén. Ez az Ariadné más nével Gnossiának is neveztetik.

Példab. 31: 10.

Hajdon a’ ’Sidók ollyan szóval hivták a’ Szüzeket, a’ melly tulajdonképen Bé-petsételtetettet tészen; mivel a’ napkeleti szokás szerint a’ Szüzek régen rejtekben tartattak, és emberek eleibe ortza fedél nélkül ki-sem mentenek.

1. Mos. 24: 65. A’ Kárbunkulus-kőnek láng-szin tündöklése vagyon; a’ Rubintnak piross; a’ Saffirnak kék.

A’ Kéz-iv az Erősségnek és tehetségnek példája.

Ama’ jó szivü nyájas Tsászár Titus neveztetett Emberi Nemzet Gyönyörüségének.

Rex est, qui cupit nihil, hoc regnum sibi quisque dat. Seneca szavai, az-az: Király az, a’ ki semmit nem kiván. Ezt az Országot ki-ki adhatja magának.

Orpheus, amaz hires Musikás, feleségét, Eurydicet az halál által el-vesztette vala, egy Kigyónak marása miatt. De Orpheus le-menvén az Hóltaknak Országába; meg nyerte, hogy szép musikálásával onnan ismét az életre ki-hivhassa. Az én Barátom most én előttem illyen Orpheus, vagy lantoló Poéta. Az Halál által ez elött el-szalasztott Kedves Feleségét mintegy most eleveniti-meg, mikor ujjabban meg-párosodott.

Stella nevezetű Poétának, ki Pataviumból, vagy a’ mint ma hivják Páduából való vala, igen kedves felesége vólt Violantilla, kinek tisztességére sok Verseket irt. Ennek a’ Stella Poétának különös és szives barátja vólt Statius Papinius nevü Poéta, ki-is a’ Stellának Violantillával való menyegzőjét Versekkel tisztelte, mellyeket ma-is olvasunk.

Arethusa vólt Siciliai Músa. Ezt hivta segitségül Virgilius, mikor a’ X-dik Eclogáját irta: Extremum hunc Arethusa ’s a’ t. Itt vettem közönségesen tsak a’ Músa névért, synecdochice nomen proprium pro communi; valamint a’ Falernumi bor, akármely jó borért.

Tenedos egy igen kies kisded Szigetetske vólt az Aegaeumi tengerben. Ugy Clarus, vagy Claros egy Város vólt Görög Országban. Mindenik helyek különösön Apollónak birtoka alatt lenni tartattak a’ Poétáktól.