E’ könyv-hullatásnak vőlgyén Által-menő!
Állj-meg! itt van lábad elött a’ bökkenö.
Itt találsz INTZÉDI ’SU’SÁNNA’ Testére,
Hol egy Ártatlannak égre kiált vére.
Kit amaz országos jobbágy-zenebona’
Idején gyilkos kéz mészárszékre vona.
Lévén a’ dühösség’ kinzó eszközei
Saját Jobbágyinak kegyetlen kezei.
Ezer-Hétszáz midőn Nyóltzvan-Négyet tőlté,
Tizenkettöd’ napját Szent-András fel-költé.
Vérengző karja Botzán Konstantinnak
Lett fövebb mestere ez halálos kinnak.
De vólt több Tsáklyai parasztokból bérlett;
Kiket már párt-ütés zászlója vezérlett.
Kiket ez a’ szelid Lélek annyit vétett,
Mint ki fagyos Kigyót kebelébe bé-tett.
Míg Férje, Szatyori István-is, az alatt
Kész Hivséggel Szent György’ óltalmára szaladt.
1Épen akkor prédálták a’ Zenebonások Torotzkó-Szent-Györgyöt, mellynek óltalmára, mint akkori Szolga-Birónak, hivatala szerint kellett a’ katonákat fel-vezetni; az alatt pedig az önnön-maga háza Tsáklyán kegyetlenül fel-prédáltatott.
Tizennyoltzad napig kinzó sebek között,
Negyven-két esztendőt tőltvén el-költözött.
Férje, ki-sirtt szemmel, búra hajtott fővel
Tisztelte Társának Sir-halmát e’ kővel.
Melly-is, ha az ember hallgat, meg-szollaljon,
E’ szörnyű esetre, mint hiv tanú, valljon,
Olly szék elött, mellyen ítéletet nyere,
Az Abel’ vérének győzhetetlen pere.