Miként
Obed Edom’ Udvara’ környéke
12. Sam. 6. 11.
Az Úr’ Ládájának vólt nyúgovó Széke
Midőn a’ ki, sátor módra ki-terjesztett
Üregen, a’ Napnak palotát függesztett,
Úton-járók’ nyomán egy kapu-nyiláson
Bé-térvén, mulatott jövevény szálláson.
Midőn egy sámolyhoz ereszkedett-alá,
A’ ki székét egek felett magasztalá;
Sérafimok helyett kisérvén Léviták,
Meny-dörgések helyett harsogván trombiták.
A’ midőn egy Gazda jó szivet az Égnek
Szent Hajléka gyanánt nyitott e’ Vendégnek;
A’ Vendég-is annak, a’ ki bé-fogadta,
Magát leg-gazdagabb nyereségül adta:
A’ Vendég találván sokat, többet hagyott;
A’ Gazda-is kintset nyert, nem pedig fogyott.
Mert meg-nyitott keze vetvén marok magot,
Aratott utána derekas asztagot.
2Galat. 6. 9.
Igy GRÓF TOROTZKAI’ önként nem sajnállott
Határain midőn a’ Láda meg-állott,
Amaz Obed után talált még egy másra,
A’ ki bujdostában fogadta szállásra.
Sőt, tsuda! Obednél itt látunk nagyobbat,
Jó szivü Gazdánál szivesebbet ’s jobbat.
Mert Amaz szállást ád a’ Bé-kéredzőnek,
Kaput nyitott, mikor a’ Leviták jőnek;
E’ pedig még meszsze eleibe-mégyen,
Kénszeriti, mint Lót, hogy Vendége légyen.
31. Mos. 19. 3.
Alkalmatosságot vásárolt nagy árron,
4Efes. 5. 16.
Hogy lásson Frigy-ládát Szent-Györgyi határon.
Ti nyakas kő-sziklák’ idős Kopaszszai!
A’ temérdek Hegyek’ merő szakaszszai!
Im’ fejet hajtátok le-görbesztett nyakkal,
Hogy az Áron fiak nyomjanak talpakkal,
Mondván: Itt légyenek a’ Sion’ útai,
Forrjanak meg-fujtott köszikla kútai.
Ti tornyos tetővel fel-nyúló kő-szálak,
A’ Fellegek’ Várát tartó erős Vállak!
Őrt-állátok, mint a’ Libánus’ tornyai,
Szökdöstetek, mint a’ Básánnak bornyai.
5’Sólt. 29. 6. 114. 6, 7.
Körül fekvő Hegyek, Havasok Jegyei!
Most lettetek méltán Istennek hegyei.
6’Sólt. 36. 7.
Nem vagytok a’ Thábor hegyre már irigyek,
Mert ez Hegyeknek-is lett Istennel frigyek.
Szent-György! Valál gondos gazdálkodó Márta.
Ki a’ Szent Sereget talpon-állva várta,
A’ köz-nép engedett, az Úr mindent akart,
A’ mi meg-tisztelte a’ tanitványi kart:
Ne tsak szaggassanak gabona-fejeket,
Hanem ingyen kőltsék borokat, ’s tejeket
7Esa. 55. 1.
Ti kapuk! igasság’ kapui valátok
8’Sólt. 118. 19.
Magassan fel-emeltt fővel meg-nyilátok.
Ti tágas Paloták! ’s Szobák’ szorossai!
Mint Salamon’ ágyas-házának mássai,
Vóltatok, érkezvén a’ Lévi’ Felei,
A’ bé-fogadásnak nyúgvó kebelei.
Ajtók! ki-nyiltatok, a’ küszöb rendülvén
9Esa. 6. 4.
Sarkok! fordultatok, a’ Kérub repülvén
10Esa. 6. 2.
Mert öröm-olajjal a’ Szenteknek Szente
E’ zárokat és e’ Sarkokat meg-kente.
A’ Jó-szivel-látás’, mintegy ajton-álló’
Nyájas ajánlásán vidult a’ bé-szálló.
Az Ajtóknak vidám Szemőldöki felett
Illyen Irással tett táblát a’ tisztelet:
Ide jöjjetek-bé Istennek Áldotti!
111 Mos. 24. 31.
A’ Szentséges, Hellynek fel-kentt Választotti.
A’ Láda meg-nyugszik hegyek’ közepette,
12A’ Sátornak tzérémoniás szolgálatjában le-festetik itten az Evangeliomi szent szolgálatnak képe az Isteni-tiszteletre való Egyben-gyűlés, a’ könyörgések, énekek, az Isten’ Beszéde, és annak Magyarázatja a’ Prédikátziók.
Az Ur’ ditsősége tündöklik felette.
Fel-vonatik kies helyen, a’ mekkora,
A’ Gyülekezetnek szentséges Sátora.
Meg-gyúlad a’ tömjén, égnek az Óltárok,
Zengenek angyali hangon a’ ’Sóltárok.
Az Apostoloknak erőss bizonysága,
Mintegy Arany-gyertya-tartónak világa,
Fénylik a’ setétben az Úr’ Háza’ falán;
Világol az Ige Hirdetés’ asztalán.
Amaz Apostoli Hatalom’ Ereje,
Mellyben ma virágzik az Aron’ veszszeje;
13Az Aron’ Veszszejének Meg-virágzása es gyümöltsözése tsalhatatlan bizonysága volt annak, hogy a’ Papságnak minden jussa, méltósága, és ditsősége a’ Lévinek nemzetét illeti. Ma-is egy illyen Papságnak jussa, meltósága és hatalma különösön az Evangyeliomi Sz. Szolgálatnak tulajdona.
A’ Fő kormányt vitte törvényes láb-nyomon
14
Jus Ecclesiasticum, az Egyházi Igazgató Hatalomnak jussa.
Az egyszer fel-vetett Nagy fundamentomon.
A’ Szent Egygyességnek meg-ujjitván erét,
A’ Vallás-tételnek ki-tett Tzimerét
15A’ Helvetica Consessio, Catechesis, és az Apostoli Hitnek Formája, melly Énekben lévén foglaltatván, el-szokott illyenkor közönségesen énekeltetni. Ezek a’ titkos Testnek, az Anya Szent Egyháznak, külső egybe-foglaló kötelei, a’ Hitnek és a’ Szenteknek Egygyességének tzimerei.
Élet’ Beszédének ott lévén Mannája,
16A’ Biblia.
Mellette bizonyság’ két törvény-táblája,
17A’ Parantsolatok.
Ezekből, mert ez a’ Szent Siklusi mérték,
Az ügyet a’ törvényt-ülők meg-esmérték.
18A’ Szent Synodusnak Törvény-Széke, (Sessio.)
Végre, kik Len-ruhát ujjonnan őltének,
19Ezek, a’ kik akkor az Evangyeliomi Szolgálatra ki-botsáttattak, valának tizenkilentzen.
Azoknak fejekre kenetet tőltének;
De kemény Visgálás’ piattzán tett próba
Elébb őket fontban vetett valóba.
Hanemha ütötte ki-ki próba-kövét,
Ne kötne külömben szent szolgálat’ övét.
Ne légyen a’ szentek között tiszteletes,
A’ méltatlan, félszeg, és nem tökélletes
203 Mos. 21, 17–21.
Oh Kegyelem’ Széke! Szövetség’ Szekrénnye!
Illyen vólt meg-jelentt ditsőséged’ fénnye.
Meny-ország’ kúltsával biztos e’ követség,
21Mát. 16, 19.
Te vagy hát a’ Láda, tiéd a’ Szövetség.
Kegyes Gróf! a’ kinek ösi hajlékodban
Szolgált a’ papi Rend hó-szin gyólts Efodban,
Elől-jártál mintegy Efodban őltözött
Dávid, örvendezvén a’ Szent Sereg között.
222 Sam. 6, 14.
Egy Beniáminnak ujjonnan ki-mettszett
Szerelmetes Képe te benned ki-tettszett
235 Mos. 33, 12.
Midőn a’ Kegyelem’ széke nyúgodt Nállad,
Súllyának alája vetetted két Vállad.
Sőt Egygyetlen-Egygyed, ama’ Te Kebeled
24Gróf Torotzkó-Szent-Györgyi TOROTZKAI PÁL Urfi.
Szerelme-is viselt egy szint ’ ’s szivet veled.
Ennek Tudománnya, Ajakai, ’s Nyelve
Vóltanak méz és téj folyamattal telve.
Pálnak tanitvánnya levén a’ Vallásban,
Apollósé pedig a’ Nyelvben ’s szollásban.
Vetélkedett fontos Tudósokkal sorban,
Példa vólt a’ tsatán, zászló a’ táborban;
A’ proba-adásnak Ifjait visgálván,
Tudós kérdésekkel véllek szemben-szállván
Hogy a’ Görög Nyelvnek ’sengéjét kóstólta,
Ebben-is tsudát tett mindenre kész vólta.
Visgálta, ha vallyon kútfőből isznak-é?
Irást magyarázni olly nyelven tudnak-é,
Mellyből apostoli saját iró kéznek
El-törölhetetlen betüi ki-néznek?
25Az Uj-Testamentomnak eredeti Textussa, mellyet az Apostolok Görög Nyelven irtak.
Itt vólt hát a’ Pálnak, ki a’ pállyát fussa,
Irás-Magyarázó kis Timothéussa;
Itt szolgált Urimos papokkal egy karban
Ifjatska
Samuel belől a’ pitvarban
261 Sam. 2, 18.
Imhol, kegyes Atya! Fiadnak illatja
Tömjén’, mirha’, nárdus’ szagnak folyamatja.
Esméred-é lenni e’ Tzimert Grófinak,
27Tzélozás vagyon a nevendékeny Samuelnek fejér len-ruhájára, melly a’ Lévitáknak és Papoknak tulajdonok vala.
E’ ruhákat Fiad’ saját ruháinak,
281 Mos. 37, 32.
Mellyeknek mind szaga, mind hóval kendözött
Szine a’ Szentséges-Hellyből kőltsönözött?
Mert e’ len-gyólts ruha a’ Lévi’ tzimere,
Illy szaggal illatoz tsak tömjén’ fűszere.
Ugy van! a’ Szent Hellynek Sajátját esméred,
Kinek az óltári tüztől meleg Véred.
A’ Vallást, és annak ha tiszteled Fejét;
Nem szégyenled a’ Szent Hivatal’ Mühelyét.
Szeretet’ tsókjait, mellyeket hintettél,
A’ Nagy
Constantinus’ ajakiról szedtél.
29
Eusebius, Constantinus Tsászárról azt irja, Életének le-irásában az első és 3-dik könyvben (könyben em.): Ő az Urnak szolgait tisztelettel és nagyra-betsüléssel fogadta, az ö képekben magát az Istent szemlélvén; maga-tulajdon asztalához ültette: Őket, mint Attyait, úgy tisztelte.
Egy vak Paphnutiust tsókolni nyájason,
Nem esik Szivednek, ’s Szádnak unalmason
30Ugyan’ ez a’ Nagy Constantinus egy Paphnutius nevü Egyiptomi Keresztyén Püspöknek jobb-szeme’ hellyét, mellyet az Üldözők ki-tolytak vala, igen gyakran nyájas meg-ölelések között barátságoson tsókolgatta.
Hát most kövérséggel meg-rakott Asztalod’
Környékéhez e’ Szent Rendet magasztalod!
Nagy számu Sereg ez Nállad öt nap alatt;
Még-is vólt mind elég, mind kövér a’ falat.
Ki ád ennyi Népnek kivántsi szájában
Bővséges eledelt e’ mái pusztában?
31Mát. 15, 33.
Könnyen azt kérdenék sokan a’ Mósessel.
324 Mos. 11, 13.
Te pedig azon vagy, bövséged kövess-el.
Száz font Álóessel Mesteredet kented,
33Ján. 19, 39.
Ki titkos Testében bőv kezed’ jelented.
Ennek lábaihoz Javaidat tetted,
Hogy te légy azokon Úr, el-felejtetted.
A’ Te kőszikláid’ im’ e hasadéki
Egy nyögő Galambnak valának Hajléki.
34Enek. 2, 14.
Sőt hogy az élesztő vidámságtól még-is
Üres ne lenne tsak egy Érzékenység-is,
Meg-zendültek ékes Musika-Szerszámok,
Fülbe-mászó hangot-ajánlók, vidámok.
A’ Templomban hangzott az orgona szózat,
Melly most lett általad új fel-vitt áldozat;
35Épen ezen Szent Synodusnak alkalmatosságával Szenteltetett-fel azon új Szép orgona, mellyet e’ kegyes Gróf a’ Tor. Szent-Györgyi Templomban készittetett.
Kivül a’ világi Musikák jelentek
Mikor a’ Szent Dolgok’ sullyai pihentek.
36Se Templom alatt, sem az Egyházi törvény-szék ülésnek ideje’ alatt leg-kisebb világi musika-szó sem hallatott, hanem tsak a’ tsupa üres órákon.
Ezektől frissültek ebédek, vatsorák,
Nyájas beszéllések, és több üres órák.
De semmi hivságos Sziv kőzben nem járult,
Léhaság’ piattzán vigságot nem árult.
Ártatlan Tóldalék! az illendőt mérte.
Lám a’ Ládát Sereg Musikás kisérte.
372 Sam. 6, 5.
Az Úr’ Tornátziban nem vólt szentség-szegés
A’ tsekély veréb-szó, és fetske-tsevegés:
38’Sólt. 84, 4.
A’ Kontzert, mint ékes hangoknak ’sinatja,
Egy Szent ’Sinat’ fülét méltábban múlatja.
Ha nem talál az Iny ott tilalmas vétket,
Mikor kóstol kedves izü italt, ’s étket;
Ha szabad a’ Szemnek szinekkel bé-telni,
A’ szaglásnak kedves illattal legelni:
Ki parantsolt sovány az egy Fülnek,
A’ mikor a’
Jubál’ fogási zendülnek?
391 Mos. 4, 21.
Kegyes Gróf! ebben-is gazdálkodó lettél.
Mikor Szemet, Inyet, Szaglást vendéglettél,
Azt-is elé-hozá jóságod’ hatalma,
Valami a’ Fülnek kivántt lakadalma.
Midőn pedig végre a’ bővségben merültt
Népnek, hálá-adó pohár sorban került;
Az Ágyuknak néhány hármas dördülési
Vóltanak az Hegyek’ viszszáltt éneklési.
Ezek a’ levegőt hasitó kántorok,
Léven a’ hány lövés, annyi meg-nyiltt torok,
A’ Gróf TOROTZKAI Neveket az égig
Emelték havasok’ tartománnyán végig.
Oh ti Torotzkói Vőlgyeknek térségi,
A’ kősziklás hegyes Júdának vérségi!
Azt a’ fényes ködöt, hol örök Felség ül,
40A’ Frigy-láda felett lévö fényes ködben a’ Szövetségnek Angyala, avagy maga az Istennek Fia, múlatozott. 4 Mos. 14, 14. Esa. 63, 9. Malak. 3, 1. 1 Ján. 5, 20.
Te-is láttad tsendes szálláson vendégül.
Jól vagyon! Mert köves hegyek’ közepette
E’ Felség hajdon-is múlatni szerette.
41A’ Sinai Hegyen, és annak köves pusztájában. Hegyes-hely vólt Bahala, a’ hol a’ frigyláda sokáig múlatott. 1 Kron. 13, 6. Jérusálem maga-is kösziklás … hegyeken feküdt.
Ő még parantsolhat az ostoba kőnek,
Mindjárt Abrahámnak abból fiak nőnek.
Ti
Tubálkainnak Mivei!
42
Tubálkain vólt a’ vas-mivelésnek találója. Torotzkó-is hires a’ vas-mivelésről.
a’ mellyek
Békesség’ Eszközit készitő mühelyek,
Holott ásó, kapa, és szántó-vas szerek
431 Sam. 13, 20.
Békesség’ igéjét jelentő tzimerek.
44Esa. 2, 4.
Ez hegyeken, a’ kik öröm-mondást szóltak
Azoknak lábaik oh melly szépek vóltak.
45Esa. 54, 7.
Úgy illett! A’ Szállás Vendégét példázza;
Szállását a’ diszes Vendég magyarázza.
Mú’sám! vedd eszedben, im’ a’ jelen-lévő
Küszöbig kisért-ki ama’ Gróf Jól-tévő.
Fordulj viszsza, bár tsak áldásidat szórjad
Hálá-adó Szivnek kivánságit forrjad.
A’ melly Áldás régen gazdag vólt Obeden,
Örökösödjék-meg, Kegyes Gróf! Fejeden.
Vas és értz légyenek fel-kötött Saruid,
465 Mós. 33, 25.
Békesség’ kilintse zárja-bé kapuid?
Grófi Házad légyen ama mind két Nemnek
47A’ már tiszteltt Gróf Urfi, és Mélt. Gróf Tor. Sz. Gy. TOROTZKAI THERESIA Úr-Aszszony, Mélt. L. Báro Nalátzi NALÁTZI JÓSEF Urnak a’ Kolo’svári kerületbéliDicasterialisMélt. Tábla’ Vitze-Praesessének Élete Kedves Párja, ö Nagyságok.
Ágain Sionja a’ Magyar Sálemnek,
Kiknek Magva soha meg-ne fogyatkozzék,
Napjok le-ne menjen, Hóldjok ne változzék.