Szive beteg SZŐTSnek, ki neveztetik Orvosi Bőltsnek,
Gyötri kemény nyavalya; Mu’sa! találd, mi baja?
A’ ki sok ortzákat ki-sütő forró nyavalyákat
Drága szerekkel el-űz, lett maga most
*mrost em.
tsupa tűz.
A’ ki velőt főző hideget hatalommal előző
China-Porokkal el-öl, kinnya-tsigázza belöl.
Sebre kötött Flastrom maga Sebhedik, olly nagy az Ostrom,
Irakat a’ ki kever, ő maga Sebbe hever.
Orvosi Mesternek ha neveztetel,! Orvos! Ezernek
Életet adni ha mégy; most magad orvosa légy.
Hol vagyon a’ széles Tudomány? vak az Elme, nem éles;
Nem segit a’ gyülevész fű-kamarábol az ész!
Hol van
Elegy-lével2Mixtura.
teli tőltt, aranyos fedelével
Tzimeres, örves üveg, Doctori Bulla, Süveg?
Óltani hol vagynak
Zavaréki3Mixtura.
tekintetes agynak,
Szürke, veres Ítalok, hivesitésre valók?
Fűszeres Orvosi szék! hitető Paracelsusi tsészék!
Kő! Fa! Füvek! Gyökerek! Főldek! akarmi szerek!
Gyűljetek egy helyben, keveredjetek-öszve mühelyben!
Nem fog akarmit akar még-is ez Orvosi kar.
Mit nebelegsz Chiron’ keze főzte haszontalan Íron?
Tser-maradék amaz ajj
Péru4Cortex Peruvianus.
nevezte fa-haj.
Más nemes Érdemhez folyamodj; jer az Aszszonyi Nemhez,
Jól tehetetlen ügyed ÁGNES’ ölébe vigyed.
Vessed-el a’ pennát, az
Arabsok’ eszét,
Avicennát,
5
Paracelsus, Chiron, Avicenna mind régi nagy Orvosok vóltanak.
Sziv-kelevényre, hiszem! jobb szer az ÁGNESI szem.
Hippocratest,
Svvitten! De miért magyarázgatod itten?
6Tzélozok van Svvittennek Hippocratesre irtt nagy és Bőlts Commentariussára.
ÁGNESse’ szája ha szóll, már sebe Szőtsnek oszol.
Drága füvek’ tárját, igazán Agnodika’ Párját
Benne találta szemed, Társul ölelte Nemed.
Meg-halad Orvosi kart kegyes Orvosod, a’ ki kezén tart.
Bút, nyavalyát el-idéz tölled ez Aszszonyi kéz.
Tsendesitő7Sedativum.
kell-é sebes indulatok’ tűze mellé?
Ő szelid, egygy okos-is, tsendes alázatos is.
Tisztán élesztett kegyes Élete téjbe feresztett;
Imhol ez, a’ mivel élj, Édeni Mandola-téj.
Kedve foly ortzáján, tsepeg édes öröm-le ruháján,
Enyhit ez a’ Juleped, a’ mikor inyed eped
Hiv szeretet lészen Hit’ arany-kötelével egészen
ÁGNES után szakadó szivnek
Erőt-is adó.
8Cordiale roborans.
Rád tekint, széleszt hideget, nevetése meg-éleszt;
Flastromot osztogató Inye velőkre ható.
Két ajakin nyilik (hol ajakhoz ajak közel illik.)
Aprón permetező harmatozásu mező.
Szedj betegetskén-is, nosza! Tseppeket: Illyeket én-is
Hátha nevén nevezek?
Balsami Tseppek*Ts-Tseppek em.
ezek
9Guttulae.
Nézd Neve’ nagy fényét, szép hir’ alabástrom-edényét,
10A’ Nagy Szathmári Név ez, melly is a’ benne található drága szép Hirnek ollyan, mint az alabástromból készültt edény a’ drága kenetnek.
Myrha-Kenetje ki-forr, melyre fel-ébred az orr:
Cosmus11
Cosmus, egy Romai Ember, a’ ki szüntelen a’ drága kenetek’ bövségében gyönyörködtette magát.
ehez nem-is ért, soha
Séba12A’ leg-drágább Mirha Arabiában termett, és kivált annak Séba nevü Tartományában.
piatza ki-nem mért,
Prodicus13
Prodicus vólt egy Régi Görög Orvos, a’ ki az Orvosi Keneteket fel-találta.
ó keneted’ ennek alája-veted.
Hát füveket szedsz-e? ha találna Tenéked egész tzéh.
Látom ugyan, keresed; Flóra ha tudna, lesed.
Flóra! ti kertészek! vetemény mivelői! Fűvészek!
Szóljatok! egy Felelő Fű maga jőjjön-elő.
Hol vagyon olly fű-szál, melly SZŐTS’ kebelébe ha bészáll,
Lészen fájdogáló szive’ sebére való.
Ő maga szóll, hald-meg, füleket hasit a’ szava, vald-meg;
Engemet el-ne felejts;14Egy Myosotis Scorpioides nevü Plánta melyet az Anglusok és Németek Engem’ ne felejtsnek neveznek; vagy másként: minél tovább, annál kedvesebb; a’ mely nevét azért vette; mivel egész nyáron által tartván a’ Virága, példája az állandó szeretetnek, és barátságnak.
fogj, ne hogy Ölből elejts.
Hallom-is! oh mézzel tsepegő nevezet! nem idéz-el.
Mágnesi Név; vonszó: von, mivel ÁGNESi szó.
Hallom! ez a’ téjjel ki-folyó felelet veri széjjel
Fellegeim’ seregét, nyitja-ki kedvem’ egét.
Hallom! Ihol Kékem! kis Alak! Füvek’ Aszszonya Nékem
Egy Panacaea
15A’ Panacea nevü füvet ollyannak tartották a’ régiek, a’ melly minden nyavalyák ellen hasznos, a’ neve-is azt jelenti.
Te vagy. Igy el-epedni ne hagyj.
Rejtelek elmémben, (ne felejtselek-el) figyelemben,
Ugy, de mit ér? keveset, a’ mi tsak ezzel esett.
Tartalak-is számban, (ne felejtselek-el) kamarámban;
Több ez ugyan de kevés; gond, iga, lántzra-tevés.
Rejtelek-el szemben (ne felejtselek-el) kebelemben,
Már ez az édesülés egy nemes Egygyesülés.
SZŐTS! Te szerentsének Fia! hajts Erycina’ Nevének
Tiszteletére fejet, Orvosok’ Attya’ helyett.
Lásd! Maga Gálénus pirul: Orvosok’ Aszszonya, Vénus,
Jobb szereket keverő Doctori
Bulla16Régi neve szerint Bullának hivták az Orvosoknak Doctori petsétes-leveleket.
nyerő.
Hippocrates dobban, mikor egygy Agnodica jobban
Orvosol: annyi nyaláb Könyv’ betse száljon-alább.
Por, pirulák, mérgek; fa-hajak tsak berki fa-kérgek,
Émelyeg arra gyomor, a’ beteg inye komor.
Jobbat akarsz? Igy tégy: szüz tiszta Léányi tejet végy,
A’ mikor élte tizen-hatszori számot izen.
Végy melléje valót eleget;
Vénus’ Haja17Deákul Capillus Véneris, Vénus’ Haja, az a’ Plánta, mely a’ Botánicusoknál, Adianthumnak neveztetik. Ennek vagyon ollyan Neme, Adianthum nigrum, mellyet Magyarul Árva Leány Hajának hivnak.
négy lót,
A’ dobogás ha szorul, hasznos italba porul.
Páphusi nád-mézben ezeket tiz-lótnyi nehézben,
A’ mikor el-kevered, kész az italra szered.
Imhol! ez orvasság iható; nem utálat, avasság;
Ize szelid, julepes, a’ beteg arra repes.
Kérdj-meg ezer Birót, jobb Orvos az, a’ kinek irott
Eszköze bé-vehetőbb, annak az Érdeme több.
Tőlti beteg finnyát, betegen nem öregbiti kinnyát,
A’ beteg a’ mire sir, annak alája nem ir.
Kedvez az Erszénynek, kórság ne gyötörje, szegénynek,
Orvos ez a’ kegyesebb, Doctor-is érdemesebb.
Nem tsak elől Orros’, de valóba szerelmetes Orvos;
Bé-vehetőbb tizszer ettől az Orvosi szer.
Orvosok’ ily szépét leled itt, ÁGN-ÁGNODICA’ képét:
Jobb hetven hétszer hát ez az ÁGNESi szer.
Hallj örömet sűrüt; Te viseld a’ Doctori Gyűrüt
Oh kegyes Orvosi szűz,
Cinxia18Ez a’ Cinxia vólt a’ Poéták szerint a’ Házasulandók’ körül forgolódó egyik Isten-Aszszony.
kit ma ki-fűz!
Nagy Nap ez, illy Mának kapuján kezet egybe-tsapának
Pierus Ida hegyek, szép napok, Égi Jegyek.
A’ Nap-is egy szépet meg-ölelt,
Szűz Jegybe ma lépett.
19Épen ezen lakadalom’ napja az, mellyen a’ Nap a’ Szűz Jégybe lépett, a’ mint hivják.
Oh nemes Egygyesülés! oh jeles innep-ülés!
Értenek egymástól Nap, az Orvasok’ Attya,
20A’ Régi Pogányok, mellyet Apollónak-is neveztek, a’ leg-fővebb Orvosnak tartották.
Fiastól:
A’ Nap szűzbe Ma fut, SZŐTS ugyan-abba Ma jut.
Mu’sa! – De jelt adnak. Kedvezz SZŐTSnek ’s Te magadnak.
Nap! hamarébb le-haladj, most nyoszolyádba szaladj.