HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Gyöngyössi János művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
BETEG SZIVET MEG – GYOGYITÓ
ORVOS-SZŰZ
AGNODICE,
Az-az
NAGY EXPERIENTIÁJU ORVOS-DOCTOR
TEKINTETES
SZÖTS ANDRÁS
URAMNAK,
és
TEKINTETES, NEMZETES
SZATHMÁRI PAP ÁGNES
ASZSZONYNAK,
TISZTELETES, TUDÓS
SZATHMÁRI PAP MIHÁLY
URAM’
a’ Kolo’svári Réf. Collégium’ Theologiát, és
Egyházi Historiát tanitó Professora’
úgy
TISZTELETES, NEMES
RÉTYI DÉBORA
ASZSZONY
KEDVES LEÁNYOKNAK
Philemon Junior, Poeta Comiens.
Quisnam hic est? Medicus. O quam male habet.Ovidius.
Non eadem ratio sentire et demere morbos.Juvenalis.
Curentur dubii(medici)medicis majoribus aegri.
AGNODICE.1
Agnodice, vagy a’ Déák forma végezödés szerint, Agnodica vólt régen egy nevezetes Szűz-Léány Athéné Várossában. Mert midőn az ő ideje előtt Athéné Várossának Törvénye lett vólna, az, hogy az Aszszonyi Nemből valók Orvosi Tudományt telyességgel ne tanuljanak; akkor ez az Agnodice felette igen kivánván tanulni az Orvosi Tudományt, okos és tiszta maga tettetésével allattomban, egy Hierophylus nevü Orvostól meg-is tanulta. Mellyet sok hasznos Orvoslásai után meg-tudván az Athénébéli Tanáts; az elébbeni helyett ezt a’ Törvényt irta: hogy az Aszszonyi Nemből valók, kik szép elméjüek szabadoson tanulják az Orvosi Tudományt.
Szive beteg SZŐTSnek, ki neveztetik Orvosi Bőltsnek,
Gyötri kemény nyavalya; Mu’sa! találd, mi baja?
A’ ki sok ortzákat ki-sütő forró nyavalyákat
Drága szerekkel el-űz, lett maga most*
mrost em.
tsupa tűz.
A’ ki velőt főző hideget hatalommal előző
China-Porokkal el-öl, kinnya-tsigázza belöl.
Sebre kötött Flastrom maga Sebhedik, olly nagy az Ostrom,
Irakat a’ ki kever, ő maga Sebbe hever.
Orvosi Mesternek ha neveztetel,! Orvos! Ezernek
Életet adni ha mégy; most magad orvosa légy.
Hol vagyon a’ széles Tudomány? vak az Elme, nem éles;
Nem segit a’ gyülevész fű-kamarábol az ész!
Hol van Elegy-lével2
Mixtura.
teli tőltt, aranyos fedelével
Tzimeres, örves üveg, Doctori Bulla, Süveg?
Óltani hol vagynak Zavaréki3
Mixtura.
tekintetes agynak,
Szürke, veres Ítalok, hivesitésre valók?
Fűszeres Orvosi szék! hitető Paracelsusi tsészék!
Kő! Fa! Füvek! Gyökerek! Főldek! akarmi szerek!
Gyűljetek egy helyben, keveredjetek-öszve mühelyben!
Nem fog akarmit akar még-is ez Orvosi kar.
Mit nebelegsz Chiron’ keze főzte haszontalan Íron?
Tser-maradék amaz ajj Péru4
Cortex Peruvianus.
nevezte fa-haj.
Más nemes Érdemhez folyamodj; jer az Aszszonyi Nemhez,
Jól tehetetlen ügyed ÁGNES’ ölébe vigyed.
Vessed-el a’ pennát, az Arabsok’ eszét, Avicennát,5
Paracelsus, Chiron, Avicenna mind régi nagy Orvosok vóltanak.
Sziv-kelevényre, hiszem! jobb szer az ÁGNESI szem.
Hippocratest, Svvitten! De miért magyarázgatod itten?6
Tzélozok van Svvittennek Hippocratesre irtt nagy és Bőlts Commentariussára.
ÁGNESse’ szája ha szóll, már sebe Szőtsnek oszol.
Drága füvek’ tárját, igazán Agnodika’ Párját
Benne találta szemed, Társul ölelte Nemed.
Meg-halad Orvosi kart kegyes Orvosod, a’ ki kezén tart.
Bút, nyavalyát el-idéz tölled ez Aszszonyi kéz.
Tsendesitő7
Sedativum.
kell-é sebes indulatok’ tűze mellé?
Ő szelid, egygy okos-is, tsendes alázatos is.
Tisztán élesztett kegyes Élete téjbe feresztett;
Imhol ez, a’ mivel élj, Édeni Mandola-téj.
Kedve foly ortzáján, tsepeg édes öröm-le ruháján,
Enyhit ez a’ Juleped, a’ mikor inyed eped
Hiv szeretet lészen Hit’ arany-kötelével egészen
ÁGNES után szakadó szivnek Erőt-is adó.8
Cordiale roborans.
Rád tekint, széleszt hideget, nevetése meg-éleszt;
Flastromot osztogató Inye velőkre ható.
Két ajakin nyilik (hol ajakhoz ajak közel illik.)
Aprón permetező harmatozásu mező.
Szedj betegetskén-is, nosza! Tseppeket: Illyeket én-is
Hátha nevén nevezek? Balsami Tseppek*
Ts-Tseppek em.
ezek9
Guttulae.
Nézd Neve’ nagy fényét, szép hir’ alabástrom-edényét,10
A’ Nagy Szathmári Név ez, melly is a’ benne található drága szép Hirnek ollyan, mint az alabástromból készültt edény a’ drága kenetnek.
Myrha-Kenetje ki-forr, melyre fel-ébred az orr:
Cosmus11
Cosmus, egy Romai Ember, a’ ki szüntelen a’ drága kenetek’ bövségében gyönyörködtette magát.
ehez nem-is ért, soha Séba12
A’ leg-drágább Mirha Arabiában termett, és kivált annak Séba nevü Tartományában.
piatza ki-nem mért,
Prodicus13
Prodicus vólt egy Régi Görög Orvos, a’ ki az Orvosi Keneteket fel-találta.
ó keneted’ ennek alája-veted.
Hát füveket szedsz-e? ha találna Tenéked egész tzéh.
Látom ugyan, keresed; Flóra ha tudna, lesed.
Flóra! ti kertészek! vetemény mivelői! Fűvészek!
Szóljatok! egy Felelő Fű maga jőjjön-elő.
Hol vagyon olly fű-szál, melly SZŐTS’ kebelébe ha bészáll,
Lészen fájdogáló szive’ sebére való.
Ő maga szóll, hald-meg, füleket hasit a’ szava, vald-meg;
Engemet el-ne felejts;14
Egy Myosotis Scorpioides nevü Plánta melyet az Anglusok és Németek Engem’ ne felejtsnek neveznek; vagy másként: minél tovább, annál kedvesebb; a’ mely nevét azért vette; mivel egész nyáron által tartván a’ Virága, példája az állandó szeretetnek, és barátságnak.
fogj, ne hogy Ölből elejts.
Hallom-is! oh mézzel tsepegő nevezet! nem idéz-el.
Mágnesi Név; vonszó: von, mivel ÁGNESi szó.
Hallom! ez a’ téjjel ki-folyó felelet veri széjjel
Fellegeim’ seregét, nyitja-ki kedvem’ egét.
Hallom! Ihol Kékem! kis Alak! Füvek’ Aszszonya Nékem
Egy Panacaea15
A’ Panacea nevü füvet ollyannak tartották a’ régiek, a’ melly minden nyavalyák ellen hasznos, a’ neve-is azt jelenti.
Te vagy. Igy el-epedni ne hagyj.
Rejtelek elmémben, (ne felejtselek-el) figyelemben,
Ugy, de mit ér? keveset, a’ mi tsak ezzel esett.
Tartalak-is számban, (ne felejtselek-el) kamarámban;
Több ez ugyan de kevés; gond, iga, lántzra-tevés.
Rejtelek-el szemben (ne felejtselek-el) kebelemben,
Már ez az édesülés egy nemes Egygyesülés.
SZŐTS! Te szerentsének Fia! hajts Erycina’ Nevének
Tiszteletére fejet, Orvosok’ Attya’ helyett.
Lásd! Maga Gálénus pirul: Orvosok’ Aszszonya, Vénus,
Jobb szereket keverő Doctori Bulla16
Régi neve szerint Bullának hivták az Orvosoknak Doctori petsétes-leveleket.
nyerő.
Hippocrates dobban, mikor egygy Agnodica jobban
Orvosol: annyi nyaláb Könyv’ betse száljon-alább.
Por, pirulák, mérgek; fa-hajak tsak berki fa-kérgek,
Émelyeg arra gyomor, a’ beteg inye komor.
Jobbat akarsz? Igy tégy: szüz tiszta Léányi tejet végy,
A’ mikor élte tizen-hatszori számot izen.
Végy melléje valót eleget; Vénus’ Haja17
Deákul Capillus Véneris, Vénus’ Haja, az a’ Plánta, mely a’ Botánicusoknál, Adianthumnak neveztetik. Ennek vagyon ollyan Neme, Adianthum nigrum, mellyet Magyarul Árva Leány Hajának hivnak.
négy lót,
A’ dobogás ha szorul, hasznos italba porul.
Páphusi nád-mézben ezeket tiz-lótnyi nehézben,
A’ mikor el-kevered, kész az italra szered.
Imhol! ez orvasság iható; nem utálat, avasság;
Ize szelid, julepes, a’ beteg arra repes.
Kérdj-meg ezer Birót, jobb Orvos az, a’ kinek irott
Eszköze bé-vehetőbb, annak az Érdeme több.
Tőlti beteg finnyát, betegen nem öregbiti kinnyát,
A’ beteg a’ mire sir, annak alája nem ir.
Kedvez az Erszénynek, kórság ne gyötörje, szegénynek,
Orvos ez a’ kegyesebb, Doctor-is érdemesebb.
Nem tsak elől Orros’, de valóba szerelmetes Orvos;
Bé-vehetőbb tizszer ettől az Orvosi szer.
Orvosok’ ily szépét leled itt, ÁGN-ÁGNODICA’ képét:
Jobb hetven hétszer hát ez az ÁGNESi szer.
Hallj örömet sűrüt; Te viseld a’ Doctori Gyűrüt
Oh kegyes Orvosi szűz, Cinxia18
Ez a’ Cinxia vólt a’ Poéták szerint a’ Házasulandók’ körül forgolódó egyik Isten-Aszszony.
kit ma ki-fűz!
Nagy Nap ez, illy nak kapuján kezet egybe-tsapának
Pierus Ida hegyek, szép napok, Égi Jegyek.
A’ Nap-is egy szépet meg-ölelt, Szűz Jegybe ma lépett.19
Épen ezen lakadalom’ napja az, mellyen a’ Nap a’ Szűz Jégybe lépett, a’ mint hivják.
Oh nemes Egygyesülés! oh jeles innep-ülés!
Értenek egymástól Nap, az Orvasok’ Attya,20
A’ Régi Pogányok, mellyet Apollónak-is neveztek, a’ leg-fővebb Orvosnak tartották.
Fiastól:
A’ Nap szűzbe Ma fut, SZŐTS ugyan-abba Ma jut.
Mu’sa! – De jelt adnak. Kedvezz SZŐTSnek ’s Te magadnak.
Nap! hamarébb le-haladj, most nyoszolyádba szaladj.