A’ jó Rendnek a’ Bőlts Természet Mestere,
Sietve nem alkot nagy Munkát műszere.
Tökélletes formát készitvén, előre
Nem szöktet, gráditson lépik a’ tetőre.
Rendet követsz Te-is Méltóságos Báró,
A’ természet’ útján tanultt úton-járó.
Elébb lettél gyengébb Alkotványnak Attya,
Most a’ Tőkélletest a’ Remek mútatja.
Tsak kezdette alól a’ Nemet az Első,
Most bé-koronázza bóltozván a’ Felső.
Bóldog Atya! Úri Házad’ bóltozatja
Lett a’ plánétás Ég’ kisded példázatja.
Hol kisebb abrontsot
Hóld-Diána ki-fut,
1A’ Poéták az Hóldat Diánának tartják.
Míg Fébust késlelte tágassabb abronts-út:
Hol az
Hajnal-Vénus2Az Hajnal-Tsillag maga a’ Vénus.
elébb hogy fel-derült,
A’ Nap-is utána gyémánt szekérben ült.
Sietett az ESTER! Az az út szapora,
Mellyen jár az Aszszony-Nemnek szép tábora.
Mert ebben a’ gyengébb természetnek útja
Siető pályáját sebesebben futja;
Hamarébb nő, elébb érik ’s eszesedik:
Méltán hát nap-fényre elébb verekedik.
’SIGMOND késett, mivel hoszszabb időn készül,
Mikor a’ természet egy Tökélletest szül.
Elein értt kedves ’Sengét hoz Szent-Iván
De a’ tartós gyümőlts késedelmet kiván.
Szép Alak, angyali kép a’ kisded ESTER,
De ’SIGMONDban a’ bőlts természet főbb Mester.
Szeretjük, tsudáljuk ugyan a’ szép Nemet,
Ez a’ Szivet vonja, el-lopja a’ szemet;
De az Erő, Érdem, ’s Nemzeti Méltóság
Férjfi Nemmel egygyütt született Valóság.
Szép a’ házi Galamb, ’s kedves az Udvaron,
Alszik a’ Bárányka ölelgető karon.
De az Erő a’ Sast illeti, ’s ki jegyzi,
Oroszlán? derekát hatalom övedzi.
Szép a’ Ró’sa, minden kerteknek bálvánnya;
Szine, szaga kies Éden’ maradvánnya.
De a’ Tőlgy nevelhet fát az Épitőnek.
Kemény termetéből gerendák ki-nőnek.
Oh szerentsés Atya! im’ te reád nézve
Szépség az Erővel vagyon már tetézve.
Midőn e’ Lucina bőltsőjét foglaló
Pár Alak Házadban mind két Nemből való.
ESTER sok szemeknek leszsz paraditsoma,
’SIGMOND a’ NALÁTZI Érdemnek temploma.
Amaz által tsupán Atya nevet vettél;
Ebben fényes Házad’ Épitője lettél.
ESTERben Nagy-Annya’ Lelke viszsza-térjen,
Kiben Magyar ’Su’sán egy Estert esmérjen.
’SIGMOND légyen, ki most világra bé-lépe,
’SIGMOND Gróf Nagy-Attya’ jó Szivének képe.
Oh Isten-aszszonyok’ ágyokra érdemes
Tsetsemő! nevekedj, mint egy Magyar Nemes.
Gróf Anyád’ erein szivutt TELEKI Ész
3Édes Annya e’ Tsetsemőnek, Mélt Gróf Tor. Sz. Györgyi Toroczkai Theresia Úr-Aszszony ő Nagysága, leánya Néhai Mélt R. Sz. B. Gróf Széki Teleki Ester Úr-Aszszony ő Nagyságának.
Hazádnak bástyáin tüzelni légyen kész.
Ha még lehetséges, hogy a’ nap-enyészet’
Útjára tértt Magyar erőtlen természet
Cicerot, Curtiust, Germanicust szűljön;
Belőlled Nagy Magzat! ez három készüljön.
Ezt irván, oh vajha légyek nem Poéta,
Hanem igaz-mondó ajaku Proféta.