HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Gyöngyössi János művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
MÉLTÓSÁGOS
MÁRIAFI LAJOS
URNAK,
A’ Tordai és Parajdi Só-Kamarák’ Ispánjának
meg-tisztelésére,
LAJOS NAPJÁN
M D CC LXXXV. Esztend.
Egy maga Lelkében egyenes, ’s Thaliának ölében
Nagyra-neveltt Hazafi’ Tűköre! MÁRIAFI!
Hogy-ha Neved’ kérdem, LAJOS az; de Nevednek az Érdem’
Pallásról maradott zőld Olaj-ágot adott.
Sok Lajosok váltak, kik-is új-nevezetre találtak,
Jók, Igazak, Kegyesek, mind igen érdemesek,
Ugy, ha Keresztény, vagy vala Hivséges, Szelid, és Nagy.
Szép Nevek!1
Ludov. XII. & XIII. Reges Galliae, cognomento Justi.
Ludov. I. Imperator Cognomine Pius. Idem etiam Christianissimus.
Ludov. III. Elector Palat. Cognom. itidem Pius.
Ludov. I. Rex. Hung. & Poloniae Cognom. Magnus.
Ludov. I. Dux Borboniae Cognom. Magnus.
Ludov. Hassiae Landgrav. Cognom. Mitis.
Ludov. I. Darmstadiensis Cognom. Fidelis.
Ludov. II. Dux Borbon. Cognom. Bonus.
óh Lajosok! ennyire menni ki sok!
Ritka Madár nállunk, ha tsak egygyet-is egybe találunk:
Hát ha LAJOSt nevezek, a’ kibe gyűltek ezek?
Hallgatok én; szóljon, kinek a’ szava, mint sava, folyjon,
Torda; kivel tova majd ezt bizonyitja Parajd.
Tordai Sónak az Izt, a’ Só-kamarának-is a’ diszt
Helyre-hozó Hazafi lett maga MÁRIAFI.
Élete terjedjen, koszorut jeles érdeme szedjen,
Bú ne szoritsa helyét, pálma boritsa fejét.
Nagy Neve harsogjon; Neve-Napja sok ízbe ragyogjon;
Tőltsd-meg, Öröm! Kebelét; Nap! ne botsásd le delét.