HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Gyöngyössi János művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
NEMES és NEMZETES
KÓLTSÁR JÓ’SEF
URAMNAK,
és
NEMES
MEDVE JULIÁNA
ASZSZONYNAK
Házassági Egyben-Keléseknek alkalmatosságával
Károly-Fejér-Váratt, M. DCC. LXXXI-dik
Esztendőben, Augustusban.
A’ Vő-legénynek barátságos kérésére írtam.
Merre sietsz, Kérlek, Nemes Ifju, ha kérdeni mérlek,
Hogy most fogni mered kézbe vadászi szered.
Nints havas itt, sem tél; tsuda, Medve nyomozni kimentél.
Tzimered óldalodon, jár szemed ifju vadon.
Ifju Vadász! nézd bár; akad im’ szemeidbe Fejérvár.
A Vadak ott szelidek, a’ lesek-is rövidek.
Álj magad a’ lesnek; lehet itt probálni szemesnek:
Fárad az, a’ki vadász, ázik az, a’ki halász.
Nem tsupa Medvét láss Callistó forma nem-is más,1
A’ Poéták szerint ez a’ Callisto igen szép léány lévén, Junó boszszuságában Medvévé változtatta: de Medve lévén-is az emberi értelem meg-maradott. Ezt azután Jupiter az Égre által-tette, és a’ mellyet most-is a’ Tsillag-visgálók Nagyobbik Medvének neveznek.
Kedves Alak hiteget a’ vadon ortza megett.
Medve neven Szépet, vad alatt szelid, emberi Képet
Itt igazán szemlélj, lépni feléje ne félj.
Medve; de tsak nével, meg-ölel, de nem öl-meg ölével.
Városi szép Vad, okos, nem havasokba lakos.
Medve; de kit vélnél báránynak, (Ugyan mire félnél?)
Ád szeretetre szokott indulatokkal okot.
Medve; de nem mútat szeme, szája, tekintete rútat,
Sőt mosolyog kikelet ott kies Ortza felett.
Vénusi formában ki ha lépik; utána nyomában
Páfusi nyájj seregel; ró’sa-mezőbe legel.
Lopva mihelyt intett te réád e’ Medve tekintett.
Rajta szemed meg-akadt, szived utána szakadt.
Szivedet (illy tegzed vala) tsak hamar ellene szegzed,
Jegygyel elébb kerited; majd meg-is ejti hited.
Ifju! Szerentsés vagy, mikor egy hit-adással ez a’ nagy
Vér nélkül keresett préda tenéked esett.
Tzélodat el-lőtted; már JULIA múlat előtted.
Téged’ ölel, ’s egyedül társod ölödbe le-dül.
Töltsed azért kedvét magad-is. Lehet illy dali Medvét.
Tartani kőltsönözött kéz’ ölelése között.
Medve ha félelmes nevezet; Juliána szerelmes;
Két Név’ frigye van itt; félve szeretni tanit.
Hogyha szeretz, félj-is; de ha félsz, Juliába remélj-is;
Igy szerez a’ szeretet ’s félelem épületet.
Medve vezért régen ha talált a’ tenger az Égen2
Az Égnek Éjszaki farkánál két Tsillagzatok vagynak. Egyiket Nagyobb Medvének, a’ másikat kisebbik Medvének nevezetével nevezték. Mig a’ Mágnes-veszszővel valo hajókázás módja fel-nem találtatott, addig a’ Hajósok az ő hajókázásokban ezekre a’ Medvékre figyelmeztek; a’ Görög hajósok a’ Nagyobbikat, a’ Fénitziai Hajósok pedig a’ Kissebbiket tartották vezérjeknek az ő tengeren való útjokban.
Ím’ egy MEDVE vezér, tőbbet előtted ez ér.
Harmadik EZ lészen már néked az éjszaki részen:
Fészket-is enged az Ég; meg vagyon ott köz elég.
A’ Kormány mellett magad ülj, ’s Juliána mivel lett
Házi Vezér; más nints tsillagod, erre tekints.
Kit ha szemeddel nézsz, okosabb Kormányos-is úgy lészsz;
Nem fordul te-veled éjszaki pontra deled.3
Az-az, nem fordul-fel házassági állapotod.
Éjszaki Tsillagzat! szaporodj: sok hajnali Magzat4
Az Hajnalnak amaz igen szép és kedves fiára, Memnonra tzélozok.
Hiv szeretőd mellé jőjjön utánnad elé.