HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Gyöngyössi János művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
TISZTELETES, TUDÓS
GALAMBOS MIHÁLY
URAMNAK,
A’ Nagy-Enyedi Reformatum Nemes Collegium’
Német és Frantz Nyelveket, úgy Természeti Hi-
storiát ésGeographiát tanitó Professorának,
TISZTELETES és TEKINTETES
GYÚJTÓ ’SU’SÁNNA
ASZSZONNYAL,
tartott Menyegzöjének alkalmatosságával,
Midön M. DCC. LXXX-dik Esztendöben Novembernek
29-dik Napján, Meny-aszszonyát Kolosvárról haza-
vinné, és Tordán keresztül útazna azon Tiszt. Nász-
nak meg-tisztelésére irtt Versek, Mellyeket azután
még kevéssel bövitettem.
Házi Galamb szóllal, brukkol, repül angyali tóllal,
Fészket hord; kenyeres Társat örülve keres.
Két szeme vigyáz Párt: sebesen el-is éri Kolosvárt.
Gyújtogat abba, tüzel furtsa ’SU’SÁNNA közel.
Illy Gyújtó tollad’ (ne rebegj) le-nem égeti róllad;
Mert tüze tsak melegit, lángja szeretni segit.
Nálla van a’ Fészek; már tiszta szerelmei készek.
Szállj oda, benne remélj, oh te Galambi személly
Úgy leve. Meg-szállál, Új Partra, Világra találál.
Fáradoz, a’ ki nemes; nyertes az, a’ ki szemes.
Régi Galambosnál közelebb a’ tiszta Szamosnál
Nyersz ki-kötő szigetet1
Tzélozok amaz esméretes Columbus Kristófra, a’ ki 1492-dik esztendöben Americát, mellyet Uj-Világnak-is hivnak, fel-találta, és elsöbben-is annak bizonyos szigeteire reá találván, azokból hozott töméntelen nagy kintsel Spanyol-országba viszszatért. Ez a’ Columbus név épen azon-egy a’ nállunk lévő Galambos névvel.
, liliomos ligetet.
Egygyezik a’ két Név; de külömböz amattol ez új Rév;
Jobb-kezed’ el-fogadó, kintseit által-adó.
Nyisson ama’ búvár eszü régi Galambosnak bár
Véraguás kints-tárt, Hispaniola határt:2
Ez a’ Hispaniola nevü Sziget vólt nevezetesen az, mellyet első oda hajókázásával fel-talált vala és birodalma alá vett Columbus. Veraguas pedig Amerikának egy jó darab tartományja, mellyet ugyan ő 1503-ban talált, arannyal gazdag; a’ melly tartományban való Hertzegségre-is emeltetett vala a’ Spanyol Udvartol.
Házi betses’bb Kintsed Jegyesed kebelébe tekintsed.
Itt az Egész néz rád, nem tsupa tizedet ád.3
Ferdinandus Catholicus Spanyol-Király ezen Uj-Világban fel-találtt Indiáknak Fő Admiráljává, vagy-is Hajós-Kapitányjává tette vala Columbust, ollyan fel-tétellel, hogy a’ mennyi Kintset onnan hordanak, annak tized része mind övé légyen.
Uj Napok indultak’, ’s a’ nőtelenek meg-avultak:
Új a házi tereh, ujjul az élet’-ere.
Uj nyereség ’s jószág, uj ház, uj forma kis ország,
Uj uraság, hatalom, uj fejü birodalom.
Itt Atya, Férj, Feleség, Anya, más Nevek, uj kötelesség;
Majd felel ebbe nehány uj Fiu névre Leány.
Gondolatok mások, ki-találtt uj módi szokások,
Uj törvény; meg-avultt hajdoni forma javult.
Uj vig múlatság, leg-erős’bb szoritásu barátság,
Uj sziv újra kötött frigyre petsétet ütött.
Uj (epe nélkül) Máj; okos uj halgatni tudó Száj;
Uj Szemek, a’ mit el-ás a’ titok abba ne láss.
Uj keveset halló Fülek, el-mellözni javalló
Uj szelid Indulatok, engedelemre hatók
Láss, Enyed! Ujságot; hozván haza Liliom-ágot
Párosodási jelűl, a’ te Galambod el-űl.
Szám-ki-vetetté lett Enyeden a’ Nőtelen Élet:4
Akkor tájban sokáig a’ Tisztl. Nagy-Enyedi Tanitók mindnyájan tsak magános életet éltek.
Illy dali Gyújtogató lám! Enyedig ki-ható.
Szőke Maros, vigadj! Vizeidbe Hydaspesi szint adj.5
Igen kies, kristály-szinü és kellemetes izü folyó víz vólt ez a’ Hydaspes hajdon Susa várossa mellett, hol a’ Persiai Királyok laktanak.
Mert iszapos fövenyed’ mossa Szamosbol Enyed.
Tiszta Szamosban nőtt Náis feredezni beléd jött:6
A’ kútfőkben és folyó-vizekben elöl-járó Isten-aszszonyoknak költötték a’ Poéták azokat a’ Nymphákat, kiknek Náis nevet adtak, vagy a’ többet jelentö számban Najadeseknek hivták.
Nájadesidnek diszt, ad vizeidnek Ez izt.
Mu’sa! jövendőt szólly; Szamos igy ha Marosba belefoly,
Nem lészen zavaros a’ Szamos izü Maros.