HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Filológiai lexikon

HU EN

Szócikk

tárnokmester magister tavernicorum
magyar főméltóság, országnagy; eredetileg a királyi kincstár vezetője, a Habsburgok idején a szabad királyi városok legfőbb bírája, a helytartótanács és a septemvirátus tagja.