Born Ignác (1742–1791), természettudós, mineralógus, feltaláló, szakíró, udvari tanácsos. Gyulafehérváron született örmény családban. Nagyszebenben, majd a bécsi jezsuitáknál tanult. 1759-ben belépett a jezsuita rendbe, amelynek 16 hónapig volt tagja. A prágai egyetemen jogot, ásványtant és bányaügyeket tanult. 1776-ban Mária Terézia megbízta a bécsi természettudományi múzeum (Hof-Naturalienkabinette) rendezésével. 1779-ben a bécsi bányászati kamaránál udvari tanácsos lett. 1786-ban mutatta be a nemesfémbányászattal kapcsolatos találmányát, amely az ún. amalgamáló eljárást tökéletesítette. 1790-től magyar nemes. A londoni Royal Society mellett még számos tudós társaság tagja. A bécsi Zur wahren Eintracht (’Igaz Egyetértéshez’ vagy ’Igaz Harmóniához’) nevű szabadkőműves páholy nagymestere. „Mozart róla mintázta a Varázsfuvolában Sarastro alakját.” (Kosáry, 1983, 631.)