MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Szemrehányás.
Lyánka! míg ingó kegyelmed
Tiszta szívemhez hajolt,
’S alva tartott szép szerelmed:
Boldogabb nálam ki volt?
Jaj de bezzeg elfutának
Régi kedves napjaim,
Búra, bajra változának
Bíztató szép álmaim.

Érzem: a’ leányi elme
Nyári árnyékként kereng,
Hogyha más Nyalánk’ szerelme,
Mint Zefír körűlte leng.
Néked is, szép Rózsaszálam,
Szád ’s szemed tagadja bár,
Kedvesebb kezd lenni nálam
Eggy enyelgő Lepke már.

Karja könnyű, csókja édes
Ah, ne hidgy, bizony megejt,
Máshoz áll el a’ negédes
Öszvecsúfol, ’s elfelejt.
Én pedig mintsem szavamban
Tégedet csúfoljalak;
Szánlak inkább és magamban
Megbocsátok, Gyöngyalak!