HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Eurydicéhez.
Remény ’s kétség között*
<hánykódva>
epesztem
*
<Czél nélkűl ?forgó>
Édes kínok köztt magamat,
Most feltalálom, majd elvesztem
Eurydicét ’s nyúgalmamat.
Ha látom őtet, felhevűlnek
Rabbá esett érzéseim,
Ha el*
A sor fölött beszúrva.
távozik, hanyatt dűlnek
*
<Félig epult>
Tornyodzó reménységeim.
Imádandó*
<Életadó[Az É jav.] tekintetének> Imádandó Az áth. szavak fölé írva.
kegyes képének
Mindennap temjénezhetek,
De egy nyájas Kis*
<szerelmes> nyájas Kis Az áth. szó fölé írva.
Istennének
Tekintetére reszketek.
Erről bátorít, arról ijjeszt
A’ tisztelet ’s a’ szerelem,
Az szív emel, az ész lesijjeszt,
Óh tsiklándozó gyötrelem!*
E sor alatt hosszú vízszintes vonal.

Lelke kegyes;*
<de haragjától,>
de negédjétől,
Ojjatok irgalmas Egek!*
<Mint a’ villámtól, dörgéstől, rettegek.> Az áth. sor fölé írva: Ojjatok <meg> irgalmas Egek!
Szava*
Jav.ebből: Szája
nyájas; de egy Nem*
Az N n-ből jav.
-jétől
Mint a’ haláltól*
<Villámtól> haláltól Az áth. szó fölé írva.
rettegek.*
Vesszőből jav.
Szeme, mint élet’ tsillagzatja
*
<Új[Az Ú olvhtl. betűből jav.] napok>
Boldog napra hív engemet,
Még*
Az M olvhtl. betűből jav.
is mint a’ Villám meghatja
És öszverázza szívemet.
*
<M>
Édes méz harmattal ketsegtet
*
E sor, valamint a következő mellett, a lap bal szélén egy utólagos megjegyzés áll, más tintával, apróbb betűkkel:
„p. 3.
Tautane (v. Tantaene) animás
…alastibus ine/irae. Virg.”
A’ nyiló*
A sor elé, fölé beszúrva.
Rózsa*
Jav. ebből: Rózsá<t truttzoló>
ajjakán
De, hátha még*
Az első betű eredetileg ?h-nak indult.
halált tsepegtet
Szívemre, hogyha meg nem szán?
Óh értem teremtett Szép Lélek,*
Felkiáltójelből jav.
Hogy szívem ki nem önthetem!
Tőlled reménylek, tőled félek;
Te rád van bízva*
<fo>
életem.
Piros*
Piros<ló>
ortzádnak*
A [na]k utólag betoldva.
rózsájára*
Jav. ebből: rózsáján
Ámor, új új petsétet nyom,
*
<Kebled>
’S*
A sor elé, fölé beszúrva.
Hószín kebled’ liliomára
Lehelli*
Jav. ebből: Lehell<te>
az én Fátumom’:*
E sor után vízszintes, elválasztó vonal.

De, kit jegyzett*
<ki>
tekintetedre?*
Felkiáltójelből jav.
Méllyk’*
<Ki> Méllyk’ Az áth. szó fölé írva.
az a’ boldog Valaki?
’S felőlem mit*
<lehelle>
fúvalltt mellyedre –*
Kérdőjelből jav.
Halált vagy Életet? – mondd-ki.
De kíméllj, ’s adj erőt szívemnek.
Ah! gyengén szóllj sorsom felől:
Mert akármit*
Az utolsó betű jav.
végzesz fejemnek
A’ kín, vagy az öröm meg öl.