HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[A’ Pillangóhoz]
1 Hamar követje*
<Ledér Postája> Hamar követje Az áth. szavak fölé írva.
a’ tavasznak,
Hímes pillangó,*
<tska>
idvez légy!
Még nints rózsa: ’s te a’ kopasznak
Mégis tsókolására mégy?
*
Eredetileg 2-es szám állt, de utólag törölve.
Miért*
Jav. ebből: Mért
szállsz ama’ puszpángokra?*
A második p k-ból jav.
Hiszen nem a’ víg Kikelet
*
<Adott Szokott>
Adott*
Jav. ebből: adni
még új*
A szavak közé beszúrva.
kantust azokra,
Át zőldellik ők a’ telet.

2*
Jav. ebből: 3
Menj inkább a’*
Jav. ebből: ama’
setét rögökbe,
Állhatatlan selyem madár!
És súgd az*
Jav. ebből: azt
ő dugúltt fülökbe
Hogy élet és tavasz van már.
Látd még a’ főldben szúnyókálnak
A’ Flóra’ gyenge szűzei
’S a’ Napra félve kandikálnak
A’ tsirák nedves szemei.*
Utána vízszintes vonal.

3 Nézd tsak, az*
Jav. ebből: a’
orgonák’*
<rózsafák j… szter> orgonák’ Az áth. szavak fölé írva.
tövébe
Mi*
Jav. ebből: A’
szép szagok lehellenek,
Menj fuss a’ szellők ellenébe
Tán a’ violák feslenek!
Eredj! ’s*
Jav. ebből: és
egy hosszú tsókkal*
<Zefír elől> egy hosszú tsókkal Az áth. szavak fölé írva.
szídd-ki
Zefír elől illatjait,
És szárnyad zőrgésével hídd ki
A’ napra*
<apro>
kísded húgait..

4 De violákról violákra
Osztod te tséltsap tsókodat:
Be boldog vagy! hogy egy virágra
Nem kötöd indúlatodat.*
A d t-ből jav.
*
A 10b lapon folytatódik a vers.
De én tsak egy rózsát szerettem,
Ah tsak egy bírta szívemet,
’S*
Jav. ebből: És
miólta*
mi<dőn> ólta
már*
Sor fölötti betoldás.
ezt elvesztettem
Örök tél borít engemet.

5 Az én lelkem is hajdanában
*
<Eleven>
Könnyű, vídám, ’s eleven volt,
Míg ifjúságom’ tavasszában
A’*
<Lilla>
virágzó Lilla bájolt.*
E sor után hosszú vízszintes vonal áll, de a későbbi számozás, illetve az eddigi tagolás szerint nem kezdődik új versszak.
De most lomha, ’s hernyó modjára
*
<Rágódik>
Mászkál a’ setét bánaton,
És a’*
Sor fölötti betoldás.
mások múlatságára
*
<A’ versből>
Magának*
Az M m-ből jav.
*
<sír>
vers koporsót fon.

6 Ah! szárnyad eszembe juttatja
Psychét ’s az ő bánatjait,
És a’ Psyche gyötrő bánatja
Tulajdon lelkem’ kínjait.
*
A vers befejezése a 11b. lapon olvasható.
Ő is Ámor’ arany várában
Egykor édes nektárral élt
És*
A sor elé beszúrva.
A’ Grátziák’*
<szolgálatjában>
rózsássában
Kedvet ’s örök Tavaszt remélt.

7 De egy bűbájos hang neszére
E’*
A sor elé beszúrva.
Víg*
Víg<sági> <min>
scénák eltűntenek,
’S az ő*
az ő A sor alá beszúrva.
*
<holtig való>
halálos gyötrésére
*
<Minden>
Ég, főld, mind felesküdtenek.
Óh! mikor lesz, hogy bús kínjában
Letőltöm*
<foly> tőltöm Az áth. betűk fölé írva.
hernyóéltemet,
És szemfedelem púpájában
Kialszom szenvedésemet?*
A sor után vízszintes vonal.

8 Mikor lesz, hogy Lelkem letévén
A’ testnek gyarló*
gyarló<m>
kérgeit,
’S angyali pillangóvá lévén,
Lássa Olympus’ kertjeit,
Hol őtet egyik vígasságból
Másikba új szárnyak vigyék,
’S a’ tsillagokban*
A ban jav. ebből: onn
nőtt rózsákból
Örök ifjúságot igyék?