HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
*
A cím elé utólag, más tintával, az ódák előkészítésekor került e tervezett sorszám: XIV.
Az Ember; a’ Poësis első Tárgya*
Eredetileg az egész cím alá volt húzva, de utólag, azzal a tintával, amellyel a szám a cím elé került, Az Ember; kétszer aláhúzva, a cím további része alatt viszont több kisebb vonallal törölve az aláhúzás.
Óh melly örömben*
Jav. ebből: örömmel
folytak el ekkorig
*
<Éltem>
Zsengére nyíló*
Az í i-ből jav.
napjaim!*
Az N É-ből jav., a felkiáltójel helyén vessző volt.
óh miként*
Utána két áthúzott sor következik:
<Érzém az élet’ kedves ízét> <h. óh tsak[Utólag betoldva] káprázás,>
<’S melly gyönyörű hogy az Ember[Az E e-ből jav.] ember.>
Érzém, hogy élni, ’s Tháliának
Rózsa-nyakán*
<?Szent kebelén> Rózsa-nyakán Az áth. szó fölé írva.
enyelegni, édes!

Víg borzadással*
<…….. feledvén> Víg borzadással Az áth. szavak fölé írva.
jártam el a’ Görög
Szépségek’*
Jav. ebből: ?Szépségid
és a’ Római Nagyvilág’
Pompás maradványit; ’s ezeknek
Sírja felett*
<Hantjai köztt> Sírja felett Az áth. szavak fölé írva.
az Olasz’ negédes

*
Előtte áthúzott félsor:
<Kertjébe lá> <Narantsosába>
Kertjébe’ szedtem drága Narantsokat;
A’ Frantz mezőket*
A szó vége olvhtl. betűkből jav.
láttam; az Álbion’
Barlangiban ’s a’ Német*
<orszá>
erdők’.
Bértzeibenn*
<Kertjében> Bértzeibenn Az áth. szó fölé írva.
örömöt találtam.

Ollykor hevítvén lelkem et is belől
Új képzelések ’s büszke vetélkedés:
Lantot ragadtam ’s a’ lapállyos*
<fel ’s az Árpád> Az áth. szavak fölé írva: ’s <fel az Árpád> Az áth. szavak alá írva: a’ lapállyos
Dacia’*
<pallag>
térmezején*
Az r olvhtl. betűből jav.
Danolván,*
Jav. ebből: Danoltam.

A’ főldnek allyáról*
<Lebeg könnyen repüléssel> Az áth. szavak fölé írva: <A’ nap eránnyából> Az áth. szavak alá írva: A’ főldnek allyáról
fel emelkedém;
A’ felleg elnyelt, mennyei képzetim
Mint az*
Jav. ebből: a’
habok fel fogtak ’s úsztam
Gondolatim’ tsuda*
<tse>
tengerébenn.

„Mérész halandó! lelkesedett iszap!
Igy zenge hozzám egy levegői Hang,
Szentségtelen létedre*
<kívánsz>
nem félsz
Angyali pitvarokat tapodni?

Ki vagy, miért vagy, hol lakol, és kinek*
A következő sor törölve:
<Ki e’ negédes lelket adá beléd?>
Szavára mozgasz,*
Jav. ebből: mozgol
’s végre mivé leszel?
Míg ezt ki nem vizsgálod, addig
Por vagy, az is leszel.”*
Az idézőjel eredetileg lenn volt, utólag törölve, s más tintával fölülre írta.
E’ szavára,

Mint lenge párák’ éjjeli tsillaga
A’ tágas Éther’ mennyezetén alól,
Sebes bukással földre hullván*
Jav. ebből: ?hullott
Tsak tsupa por, hamu lett belőlem.