HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[A’ Szépség ereje a’ bajnoki szíven]
BORBÉLYT, ki már ZSANÉTJÁVAL
Szép Reményjét érlelé,
Nemes-szívű Barátjával1
T. N. N. Pankotai Jósa Gábor Úr, Arany Sarkantyús Vitéz, Több T. N. Vármegy. Tábla Bírája.*
A jegyzetben sorrendcsere történt, ezt számozással jelzi a költő. Eredetileg így hangzott: T. N. N. Pankotai Jósa Gábor Úr, Több T. N. Vármegy. Tábla Bírája, Arany Sarkantyús Vitéz.
Mávors éppen itt lelé,

JÓSA tartá a’ Leánynak
’S a’ Vitéznek karjait;
Szóll Márs, és a’ Kapitánynak
Nyujtja Pálma-ágait. „Hozzám minden

És a’ Munka’ végére:

JÓZSA pedig, hogy szent Czélját
A’ két Pár elérheté,
Barátját és Barátnéját
Csókokkal*
Az o olvhtl. betűből jav.
hintegeté.*
A szó eleje olvhtl. betűkből jav.
Mondván: „Húgom ma rád szálla
A’ Boldogság, úgy e’ jó? –
’S úgy e’ Drusza,*
<(Pajtás).> Sor fölötti betoldás.
nintsen nálla
szebb Kapitány-pensio?



A’ SZÉP JEANETTÉHEZ.

Kisasszony!

Sem a’ hiú katzéroknak, minémű ama záporszavú*
<?Pesti> záporszavú Az áth. szó fölé írva.
Stutzer ’s amaz agyatlan szép Coquette, sem a’ mélly Lelkek’ számára nem irók én: mert ezeket meg*
Sor fölötti betoldás.
nem érdemlem, amazok meg*
Sor fölötti betoldás.
nem érdemlenek. *
<Ollyanok>
A’ Múzsáknak legjobb baráti a’ Grátziák: én is ezeknek*
Az első e a-ból jav.
Képviselőit keresem fel, a’*
Sor fölötti betoldás.
kik éreznek, a’ kik gondolkodnak, a’ kik valódi-nyájasok, és szép ortzájokból a’*
Sor fölötti betoldás.
szép lélek tündöklik ki. *
A következő mondat utólagos lapszéli betoldás, erre a szöveg közben # jel utal.
Szóval – a’ kik ollyanok, mint a’ Kisasszony, – – – hogy az én kedves Wielandom’*
<szavaival>
ígéivel szóljak.*
A következő rész áthúzva: <Ma ja> <A’ fiatal Szépeknek tetszését ha megnyerem: tudom, hogy Poéta vagyok, ’s még előre contot teszek a’ halhatatlanságra. [A ra utólag betoldva.] Me iuvat etc. [Alatta külön áthúzva: borostyánjára.>]
*
Utólag jelölve, hogy új bekezdés következik.
A’ mi szép, hogy ne tudná, mi a’ Szép? ’s ki ítélhetné*
Az é i-ből jav.
meg jobban a’ mások’ érzéseit, mint a’ kik magok*
Sor fölötti betoldás.
tsupa*
<fínom> tsupa Az áth. szó fölé írva.
érzékenyek? Úgy is*
Úgy is Sor fölötti betoldás.
Minden asszonyszeméllyel véle*
Sor fölötti betoldás.
szűletik ’s a’ szerentsés nevelés által ingerlőbbé válik valamelly kellemetes Bizarria, melly a’ Poétákat férjfitársaiktól megkülömbözteti. Igy tehát a’ fiatal Szépeknek tetszését ha megnyerem: a’ természet maga*
<fogja>
szól én mellettem, ’s még előre lontot merek tenni a’ Poéták’ borostyányjára.*
<halhatatlanságra.> Poéták’ borostyányjára. Az áth. szó fölé írva.
Me iuvat etc. –
*
Utólag jelölve, hogy új bekezdés következik.
Ha jelenlétem*
<ben>
nem elég eleven az ő múlattatásokra: kirepűl lelkem testem gyáva kalitkájából, ’s mint a’ magános füleműle látatlanul*
<távolról> látatlanul Az áth. szó fölé írva.
zeng*
<az>
ő*
<fülökbe>
körűltök. És a’ Kisasszony reménylem olly jó érzésű lesz, hogy neha*
<tsak>
a’ külföldi*
Az f d-ből jav.
Kanárikról nem*
<átall<j> [Sor fölött:<á>] <tudja> <fogja>
átallja*
Jav. ebből: átallá
figyelmét*
Sor fölötti betoldás.
az*
Jav. ebből: a’
itthoni bokrok madarkái*
<közé> madarkái Az áth. szó fölé írva.
felé is forditani.
Mostan pedig e’ kis Ajándékot méltóztassa tőlem kegyesen elfogadni, ’s megjutalmaztatni azzal, a’ mit Nemes szívű BORBÉLYja*
A B b-ből jav.
ezerekért*
<ezerekért> ezerekért Az áth. szó fölé írva.
nem adna, – életadó pillantásával. Úgy igyekeztem, hogy belseje,*
A szó eleje jav. ebből:
kűlseje méltó legyen a’*
<Szépvilághoz, ’s annak eleven>
Grátziákhoz, méltó a’ Kisasszonyhoz. – Magamat a’ mi illet: az én Kűlsőm ollyan, mínt a’ magának hagyott természet; Belsőm, hasonlít a’ Tavaszhoz, melly mikor borongós is, játszik és teremt. – Tsókolom*
A T t-ből jav.
kezeit.