HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ Hesperi Méhes’ története.*
törtenete Értelemszerűen em.
Felállított Ariszt egy Méhest nem régen
Heszper’ vidékébe ama’*
<egy> ama’ Az áth. szó fölé írva.
szép térségen,*
Jav. ebből: <m>ezőségen
*
<A’>
Melly egy természeti kies kertet játszott,
De rajta emberi kéz’ nyoma nem látszott.
Önként kínálkozott vad termékenysége
Még előre nagyot ígért nyers felsége;
Mint a’ komor*
A sor fölé beszúrva.
télnek*
<rózsák> Az áth. szó fölé írva: <csipkék’>
tüskés*
Jav. ebből: tüskész
csipke*
<...> csipke Az áth. szó fölé írva.
bokra,
Melly rozsát ajánl a’ tavaszi napokra.
Sok szép patak tsergett gyepes halma között,
De az tsak vadon nőtt berkeket öntözött.
*
<Benne>
Völgyein éltető keleti szél lenge,
De tsak Faunus’*
Az s jav.
sípok’ echóival zenge.
Mosolygott mindenütt a’ réti Viola,
De reá tsak ledér pillangó szárnyola.
Lakta ezt számos nép; de nem mivelé-ki,
Mert eledelt messzebb határ adott néki,
Mellynek drága pénzén gyűjté adománnyát,
’S így parlagba hagyá saját tartományját.

Ariszt, – a’ jó-szívű, a’ bölts Áriszt végre
Rá akadt e’ puszta, de bő mezőségre,
És*
<a’ bölts>
Minerva’ lévén, mintegy Mentor, vele,*
Jav. ebből: véle
Sátort a’ veszteg álltt mezőben emele.
Egy kisded hajlékot rakott közepében
A’ szelídebb déli verőfény’ enyhében,
A’ hajlékhoz*
hajlékozhoz Értelemszerűen em.
élő vízforrást vezetett,
Partjaira körűl hársfákat ültetett,
A’ mező virágit tömöttebbé tette,
’S a’ vad természetet elősegellette.
Ekkor a’ rengeteg erdők homállyából,
A’ redves vénségtől tisztes fák’ allyából,
Egy*
Jav. ebből: A’
serény de durvás méhrajat*
Jav. ebből: méhjajat
kivona. –
Bongott a’ szent vénség – tsípett a’ babona. –
Ariszt tsak bátor volt, vígyázó és serény,
Megnépesűlt hamar az egyűgyű tserény,
Méhei a’ szomszéd rétekre*
Az r R-ből jav., utána: <tsüggöttek>
kijöttek,
’S a’ megharmatozott Zanóton függöttek,
Méz-forrás fakadt a’ Heszperi határba,
’S ártatlan arany folyt a’ káka-kosárba.

De ah, igazán-hogy valakik használni*
használni<...>
Nem tudnak, tsak mind*
ts[ak] m[in]d A sor fölött beszúrva.
kárt kívánnak*
<szoktak ?egyébnek> kívánnak A második áth. szó fölé írva.
tsinálni,
Tsak*
<mást tud üldözni>
üldözésre ér a’ henye gonosság;
*
<?Eleszi>
Kenyér*
Jav. ebből: ?kenyerét
nélkűl marad*
nélkűl marad A sor fölé beszúrva.
a’ munkás okosság,
*
<És Ha>
ÉS*
Jav ebből:’S
még*
A sor fölött beszúrva.
robotba*
<?még ott>
is nehezen szenvedik,
Ott*
Olvhtlan szóból jav.
is, hol a’ kopárt bogáts korók fedik.

Igy járt Arisztom is. – Méhének*
Az M m-ből jav.
’s mézzének
Dívatjáról mások hírt alig*
Jav. ebből: alíg
vevének:
Egy része őnéki vesszőt ’s holmit ada,
De a’ több ’s vadabb rész ellene támada.
Az egyik vádolá, hogy újságba vágott,
A’ másik*
<új>
avúltnak mondá ez*
Jav. ebből: az
újságot.
Némellyik e’ messzebb földre igazítá,
*
<Más a’>
Volt a’ ki a’ köz jót sértettnek állítá.
Sokan,*
Jav. ebből: Sokán
hogy őnéki*
<titkos>
kárt*
<tégyenek>
tsinálhassanak
A’ köz-jó’ színével több*
<Kast>
Méhest raktanak.
És vagy régiséggel*
<tsin>
hánytatták magokat,
Vagy gipszből gyúratták*
<?az ?üress>
népetlen kassokat.
*
<A’ vidéknek Ura>
Már egyszer a’ vidék Ura e’ mezőbe,
Illyen méhest hányt el a’ régi időbe. –