MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
LIV.
A’ TIHANYI EKHÓHOZ.
Óh Tihannak ríjjadó Leánya!
Szállj ki szent hegyed közűl.
Ím, kit a’ sors eddig annyit hánya,
Partod’ ellenébe űl.
Itt a’ halvány Holdnak fényén
Jajgat és sír elpusztúltt reményén
Egy magános árva szív. :|:

Míg azok, kik bút, bajt nem szenvednek
A’ boldogság’ karjain,
Vígadoznak a’ kies Fürednek
Kútfején és partjain;
Addig én itt sírva sírok.
És te, Nimfa! a’ mit én nem bírok,
Verd ki zengő bértzeden. :|:

Zordon erdők, durva bérczek, szirtok!
Harsogjátok jajjaim!
Tik talám több érezéssel bírtok,
Mintsem embertársaim,
Kik keblekből számkivetnek,
És magok köztt csúfra emlegetnek
Egy szegény boldogtalant :/:

A’ kik hajdan jó barátim voltak
Még felkőltek ellenem,
Űldözőim pártjához hajoltak:
Óh! miket kell érzenem,
A’ midőn már ők is végre
Úgy rohannak rám, mint ellenségre,
Bár hozzájok hív valék. :/:

Nincsen, a’ ki lelkem’ vígasztalja,
Olly barátim nincsenek;
Vállat rándít, a’ ki sorsom’ hallja;
Már elhagytak mindenek.
Nincsen szív az emberekbe’:
Hadd öntsem ki hát vas kebletekbe
Szívem’ bús panasszait. :/:

LILLA is, ki bennem a’ reménynek
Még egy élesztője volt,
Jaj, LILLÁM is a’ tiran törvénynek
’S a’ szokásnak meghódolt.
Hogy vagy most te, áldott Lélek?
Én ugyan már elhagyatva élek
A’ tenger kínok között. :/:

Oh, van é még eggy erémi szállás,
Régi barlang, szent fedél,
Mellyben egy bőlcs csendes nyugtot, hálást
E’ setét hegyekbe lél?
Hol csak egy kő lenne párna,
Hol sem ember, sem madár nem járna,
Melly megháborítana. :/:

Abban, gondolom, hogy semmi jussal
Ellenkezni nem fogok,
Hogyha én egy megvetett virtussal
Itt egy kőben helyt fogok.
’S e’ szigetnek egy szögében,
Mint egy Russzó Ermenonvillében,
Ember és polgár leszek. :/:

Itt tanúlom rejtek-érdememmel
Ébresztgetni lelkemet,
A’ Természet majd az Értelemmel
Bőlcsebbé tesz engemet.
Távol itt, egy Másvilágban,
Egy nem esmértt szent magánosságban
Könnyezem le napjaim. :/:

Itt halok meg. E’ setét erdőben
A’ szomszéd Pór eltemet.
Majd talám a’ boldogabb időben
Fellelik sírhellyemet:
’S a’ melly Fának sátorában
Áll egyűgyű sírhalmom magában,
Szent lesz tiszteltt hamvamért. :/: