MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
XXXVIII.
LILLÁHOZ TÁVOLLÉTEMBEN.
LILIM! csoport öröm között
Töltöm most éltemet.
Szívembe bú nem kőltözött,
Nem rág az engemet.
Sem könyveket nem hullatok,
Sem nem sohajtok, jajgatok.

A’ szent barátság’ csillaga
Egemre felderűlt,
A’ tiszta boldogság maga
Felkentt fejemre űlt:
De kedvem’ egybe’ sem lelem,
Mert nincs az én LILLÁM velem.

Ha nincs az én LILIM velem:
Mi nékem a’ világ?
Sokszor magamban képzelem,
Hogy az halál kivág.
Az élet’ édessége mi?
Mit érsz öröm? ha nincs LILI. –

A’ szem, fül, és egyéb tagok
Múlathatnak talám:
Igen, de S z í v nélkűl magok
Gyarlón örűlnek ám.
Tudod pedig, szép Rózsaszál!
Szívem csupán te nálad áll.

Te bírod, óh tudod magad,
Szép LILLA! szívemet:
Azért Te is helyette add
Cserébe’ szívedet.
Enyím maradjon, semmi sem!
Csak a’ tiédet add nekem.

De mit könyörgök illy nagyon
Galambi szívedért?
Úgyé, hogy az nálam vagyon
Cserébe szívemért?
Nohát, ha megvan, a’ mi kén:
Többé nem is terhellek én. –

Ha már enyím Az, a’ kié
Vagyok, szólj C i p r i a !
Ollyan szerencsés több van é?
Van é? ’s ha van, Ki a’?
Nincs, C i p r i , nincs ... De kémlel itt
Néhány irígy – csitt, C i p r i , csitt!

Ne szólj te erről senkinek,
Mi sem szóllunk, mi se’:
Hogy a’ Világ’ irígyinek
Vakúljon a’ szeme.
Mi majd, ha boldog czélt lelünk,
Tenéked oltárt szentelünk.

Én T é j i versbe foglalom
Érzékeny éneked’,
’S mellettem e’ szép angyalom
Hárfázni fog neked.
Így kötnek öszve új csomók.
’S mi lesz LILIM’ jutalma? – Csók!