MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[Oh szegény Országunk!]
Oh szegény Országunk!
Óh szegény Hazánk!
El mult szabadságunk,
Nyakunkon a’ Hám.
Hová legyünk? Jaj! mit tégyünk?
Csúf a’ rabota.
Olly Országba mért nem mégyünk?
Hol nincs Despota.

Hadjuk el örökre
E rabi Határt,
Száljunk olly Örökre;
Hol Német nem járt.
Ha lehettek olly mérészek
Jámbor Eleink!
Mért nem ollyan bátrak, készek
’A mi szíveink?

Vagy mért ki nem állassz!
Mért nem ontassz vért?
Bosszút mért nem állassz
Scytha, magadért?
A jármot szabad testedre
Tették, s’ még-is élsz?
És vitéz Magyar léttedre
’A Haláltól félsz.

Imé a’ Németség
Allya sepreje,
Eggy nemes Nemzetség
Ura és feje.
Bécs Angáriának hivja
Scythák lak helyét
Álnok Aspis módra szívja
Mézét és tejét.

Árpád Örökjébe
Csuf bitang dusskáll
’A Solymok1
A’ Solyom régenten Magyar Országh cimere’ volt. (Csok. l. jegyzete.)
fészkébe
Gyáva banka száll;
Ha van szíve a’ Magyarnak
Ha van benne ész,
’A bugyogós Hohér kardnak
Áldozatja lész.

Ha csak Bécsi lelket
Rókátol nem kér
Méltóságos Telket
’A Magyar nem nyér
Igy lett Urrá holmi Nitzki
És Grasalkovics;
Holmi Német itzki, fitzki
Holmi Rácz its vics.